30°C Ibolya 2022. augusztus 7. 
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy a nem létfontosságú utak esetében is könnyítsenek a blokkba való beutazási korlátozásokon, tekintettel arra, hogy a világ minden részén halad előre az oltási kampány – közölte hétfőn a brüsszeli testület, amely lényegében első alkalommal fogalmazta meg, hogy
az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által vészhelyzeti alkalmazásra ajánlott oltóanyagokkal beoltott állappolgárok előtt is nyissanak ajtót az EU-országok. Ismert, a kínai Sinopharm és a Sinovac oltóanyagára a héten kerülhet rá a WHO pecsétje.
A javaslat az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével rendelkező vakcinák esetében automatikus, a tagállamok ezt bővíthetik ki a WHO listájára már felkerült vakincákkal, tehát e sorok írásakor a Pfizer–BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca (és annak Indiában és Dél-Koreában gyártott vakcinái), valamint a Janssen oltóanyagára terjed ki a hatálya. A kétdózisos oltóanyagok esetében legalább két héttel a második adagot követően lehetne beutazni az EU-ba, áll a bizottság tervében, amely koordinatív jellegű, „mindössze” ajánlás
a kérdésben kizárólagos hatáskörrel rendelkező tagállamoknak.
Brüsszel célja, hogy az európai zöld- vagy Covid-igazolványok életbe lépésével ne csak az EU-n belüli mozgásszabadság álljon vissza, hanem a nemzetközi turizmus is. Urusla von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pár hete az amerikai The New York Timesnak adott interjújában már megszellőztette, hogy a beoltott amerikaiaknak lesz lehetőségük a nyáron Európába utazni – lévén valamennyi, Amerikában használt oltóanyag bír az EMA engedélyével is. A WHO vészhelyzeti listájának említése a nyár beköszönte előtt a Sinopharm- és a Sinovac-oltóanyagokkal beoltott ázsiai utazók irányába tett lépés lehet.
Az amerikai interjú idején a bizottsági elnököt mindenesetre számos kritika érte, mondván: az Egyesült Államokban arányaiban jóval előrehaladottabb az oltási kampány, mint Európában, tehát elképzelhető, hogy egy már beoltott amerikai európai földön kerül előnybe egy be nem oltott EU-állampolgárral szemben. Az Európai Bizottság hétfőn ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a friss javaslat nem azt jelenti, hogy – szemben az európaiakkal – a harmadik államok polgárainak nem lehetne tesztelési vagy karanténkötelezettséget előírni. Az EB egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy amennyiben új vírusvariáns jelenik meg, vagy adott harmadik ország járványhelyzete lényegesen súlyosbodik, a tagállamok vészfékmechanizmust indítsanak be a beutazások korlátozásával. Jó példa erre India, ahol jelenleg is kritikus a járványhelyzet, ám mint azt említettük, az indiai Covishield is szerepel a WHO vészhelyzeti listáján.
A könnyítés a harmadik országok állampolgárainak jó eséllyel azt jelenti, hogy – amennyiben a WHO így dönt – a kínai vakcinákkal beoltott európaiakat sem diszkriminálhatják majd az európai országok. Lapunk ezen felvetésére az Európai Bizottság illetékes szóvivője mindenesetre elmondta:
a hétfői bejelentés nem az EU-állampolgárokról szól, így a rájuk vonatkozó következtetésekről később adnak részletes tájékoztatást.
Ismert, az EB zöldigazolványokról szóló javaslata értelmében az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával beoltott európaiak automatikusan megkaphatják az uniós tanúsítványt, a többi vakcina esetében pedig minden tagállam saját hatáskörében nyilváníthatja majd védettnek az ezekkel beoltott európaiakat. Brüsszel egyébként azt kéri, hogy a zöldigazolványok rendszerének – feltehetőleg júliusi – indulásáig a tagállamok saját hatáskörben szabályozzák a harmadik országokból történő beutazásokat is.
Ismert, az Európai Parlament a vakcinaútlevelekről a múlt héten alakította ki az álláspontját. A hétfői bizottsági bejelentésről pedig már szerdán tárgyalnak a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei.
