– Az Európai Unió 651 ezer adag Pfizer-vakcinával támogatja a Nyugat-Balkán oltási kampányát. Ön a múlt héten munkalátogatást is tett a térség országaiban. Milyen volt az oltóanyag fogadtatása?
– Nagyon régóta vártak már erre a Nyugat-Balkánon, így magától értetődően nagy volt az öröm. Szerbia kivételével ezek az országok még nem tudtak nagy, átfogó oltási kampányba kezdeni. Ennek oka, hogy másfél-kétmilliós lakosságú államokról van szó, a gyógyszergyártók számára ezek nagyon kicsi piacok. A most az Európai Unió segítségével eljuttatandó 651 ezer Pfizer-vakcinával az egészségügyi személyzetet fogják oltani, ami nagyot lendíthet a védekezés hatékonyságán. Dolgozunk azon, hogy más, az Európai Unióban forgalmazási engedéllyel bíró oltóanyagot is eljuttassunk a térségbe. Látjuk, hogy folyamatosan bővül a gyártás, egyre nagyobb vakcinamennyiség érkezik a blokkunkba, ezért nagy valószínűséggel lesz erre lehetőség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy most már van megoldási módszer a kezünkben, amit a későbbiekben is meg tudunk ismételni.
– A nyugat-balkáni országok kis mérete vagy az akadozó európai oltási kampány indokolta, hogy féléves tárgyalás vezetett a vakcinacsomaghoz?
– Lényegében mindkettő. A segítségnyújtásunk módja, hogy tagállami közvetítéssel szállítjuk a Nyugat-Balkánra a vakcinát. Az első negyedévben pedig a vártnál lényegesen kevesebb oltóanyag érkezett Európába, így nehéz lett volna bármelyik tagállamot meggyőznünk arról, hogy a saját polgárainak az ellátása helyett máshová vigye a vakcinát. Az ellátás akadozása komoly nehézség volt, ahogy az is, hogy egyes gyógyszergyártók máshogyan értékelik a vakcinák európai felhasználásának rizikóját, mint az Európán kívüliét. Ezekben a térségekben más szabályokat alkalmaznak a gyógyszerek vonatkozásában, ezért ezeket is össze kellett hangolni. Nehéz, összetett tárgyalási folyamat volt, mire egyezségre jutottunk a nyugat-balkáni partnerek megsegítéséről. Azt gondolom, hogy végső soron a vakcina hiánya jelentette a legnagyobb akadályt.