Az uniós felnőttek negyede nem oltatná be magát

Az Eurofound jelentése szerint a nyugati államok lakossága kevésbé oltásszkeptikus.

Bukarest, 2020. december 27. Mihaela Anghel, a Matei Bals fõvárosi járványkórház 26 éves ápolónõje (b) megkapja az elsõ koronavírus (COVID-19) elleni oltást Bukarestben 2020. december 27-én. Anghel 2020 februárjában részt vett az elsõ igazolt romániai fertõzött kezelésében. A BioNTech és Pfizer által kifejlesztett vakcinából két nappal korábban érkezett meg Romániába az elsõ tízezres szállítmány. MTI/AP/Andreea Alexandru Fotó: Andreea Alexandru

Az uniós felnőtt állampolgárok 27 százaléka nem kér a koronavírus elleni oltásból, többen a közösségi médiában megjelent hírekre és posztokra hivatkoztak

– mutatott rá az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) uniós szervezet az ezen a héten közzétett tanulmányában.

Oltás Bukarestben, a román fővárosban 2020. december 27-én Fotó: MTI/AP/Andrea Alexandru

A mintegy 47 ezer válaszadó segítségével készített közvélemény-kutatás alapján készített jelentés szerint az oltásszkeptikusok területi megoszlásának arányában egy Kelet–Nyugat ellentét figyelhető meg:

a nyugati országokban többnyire alacsony a számuk, de például Romániában és Bulgáriában már kifejezetten magas.

Bulgáriában a megkérdezettek 61 százaléka, Romániában 59 százalékuk nem szándékozik beoltatni magát, szemben a skandináv és a nyugati államokkal, ahol Franciaország (48,7 százalék) és Ausztria (56,8 százalék) kivételévével hatvan százalék fölött van az oltási hajlandóság. A listát Írország (86,5 százalék), Dánia (86,1 százalék) és Málta (84 százalék) vezeti, de Spanyolországban, Portugáliában, Svédországban és Finnországban is nyolcvan százalék felett van azok aránya, akik beoltatnák magukat. A tanulmány szerint a nemek között is eltérés van az oltással kapcsolatban: a férfiak némileg szkeptikusabbak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben, 29 százalékuk válaszolta azt, hogy nem oltatják be magukat, ez az érték a nők esetében 25 százalék volt.

– Az oltások kulcsfontosságú szerepet játszanak a koronavírus-járvány leküzdésében. Sajnos ezek az eredmények azt tükrözik, hogy nem sikerült meggyőző és egyértelmű kommunikációt folytatni sem a vakcinák hatékonyságáról, sem azok biztonságosságáról

– magyarázta Daphne Ahrendt, az Eurofound kutatási vezetője.

Koronavírus elleni védőoltásra várakoznak idős emberek a kölni KölnMesse kiállítási központban kialakított oltóközpontban 2021. február 8-án
Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

A felmérés továbbá arra is rámutatott, hogy szoros összefüggés van az oltási hajlandóság és a közösségi média felületeinek a használata között, különösen akkor, ha utóbbi a fő információforrás. A megkérdezettek mintegy negyven százaléka válaszolta azt, hogy a közösségi médiában olvasottak miatt nem kér a koronavírus elleni oltásokból. Azoknak pedig, akik az újságokban megjelent tartalmakra, valamint a televízióban és a rádióban hallottakra támaszkodnak, csupán 18 százaléka nem oltatná be magát. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a 35 és 49 év közötti felnőttek esetében magasabb az oltási hajlandóság.

A diákok, a munkavállalók és a nyugdíjasok sokkal nagyobb arányban mentek beoltatni magukat, mint a munkanélküliek és a tartós betegségben szenvedők. Az egyetemi hallgatók voltak a legkevésbé szkeptikusak

– olvasható az Eurofound jelentésében.

Ahrendt szerint az oltásba vetett bizalom összefügg az intézményekbe vetett bizalommal is. Az uniós szervezet vezető munkatársa elmondta, hogy elsősorban a döntéshozóknak, de a társadalom egészének a felelőssége, hogy pontos és megbízható információk jelenjenek meg a médiában az oltások biztonságosságáról és fontosságáról.