Emmanuel Macron szembeszáll a cancel culture-ral

Az elnök szembenéz a francia történelem egyik legellentmondásosabb alakjának tartott Napóleon hagyatékával.

Napóleon képe egy falon. Emléke megosztja a társadalmat. Fotó: Pascal POCHARD-CASABIANCA Forrás: AFP

Dacol a „cancel culture”, az eltörléskultúra jelenségével Emmanuel Macron, és megkoszorúzza Bonaparte Napóleon sírját a néhai császár halálának 200. évfordulóján, annak ellenére, hogy sokan a megemlékezés bojkottjára szólították fel a köztársasági elnököt – írta kedden az AFP francia hírügynökség. A történelem egyik legnagyobb hadvezére száműzetését követően 1821. május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén, a halála évfordulójáról való megemlékezés azonban heves közéleti vitát váltott ki az elmúlt hetekben, mert bár sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek rá, mások az 1799 és 1815 közötti, 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakjának, a rabszolgaság „helyreállítójának” tartják. Ezzel kapcsolatban a France24 című csatorna portálja úgy fogalmazott: a Napóleon halálának 200. évfordulója alkalmából tervezett megemlékezések által kiváltott vita újjáélesztette a szakadékot a jobboldal és a baloldal között:

a nacionalisták ugyanis Franciaország történelmének egyik legnagyobb alakjaként csodálják, s örökségét dicsérik, közben viszont a rasszizmussellenes aktivisták és a baloldal mindent megtesz, hogy emlékeztessen a néhai császár által épített autoriter rendszer árnyoldalaira, militarizmusára, nem mellesleg pedig arra, hogy 1802-ben visszaállította a rabszolgaság intézményét.

Napóleon képe egy falon. Emléke megosztja a társadalmat
Fotó: Pascal Pochard-Casabianca/AFP

Emmanuel Macron azonban végül úgy döntött, szerdán mégis megkoszorúzza az egykori hadvezérnek a párizsi Invalidusok házában található sírját, majd pedig a kerek évforduló alkalmából beszédet is mond a Francia Intézetben. A köztársasági elnök mondanivalójával szemben nagyok az elvárások, egyensúlyt kell ugyanis teremtenie a Napóleon örökségére vonatkozó eltérő felfogások között. Az Élysée-palota ezért már előre egyértelművé tette: ma „emlékezni, és nem ünnepelni kell”, az elnöki palota ugyanakkor azt is előrebocsátotta, hogy

Emmanuel Macron „szembe akar nézni” a francia történelem csodált és ellentmondást kiváltó néhai császár hagyatékával, a köztársasági elnök ugyanis ezt különösen fontosnak tartja egy olyan időszakban, amikor történelmi személyiségek szobrait döntik porba.

– Felidézni a császár legjobb eredményeit, anélkül, hogy megfeledkeznénk az általa épített birodalom legrosszabb arcáról – idézte a Le Point című napilap a köztársasági elnök tanácsadójának magyarázatát, aki azt is hangsúlyozta: „nem szabad, hogy a történelem viselje kortárs vitáink súlyát”.

– Macron nem fog meghajolni az arra irányuló nyomás előtt, hogy ignorálja vagy törölje Napóleont. Az a megközelítésünk, hogy a történelemmel szembe kell néznünk

– idézte az elnök egyik – meg nem nevezett – segédjét a The Local című portál francia kiadása.

Franciaország sok mindent köszönhet a korzikai születésű Napóleonnak, aki az 1799-ben bekövetkezett puccsban ragadta magához a hatalmat; többek között a központi bank felállítását, az iskolarendszert és a francia jogrendszer alapját képező polgári törvénykönyv (Code civil) megalkotását, amely módosításokkal ma is hatályban van és világszerte átvették.

A néhai hadvezér ellentmondásos megítélése nem most okoz először bonyodalmat a nagypolitikában: Jacques Chirac egykori konzervatív francia államfő például 2005-ben nem volt hajlandó részt venni az austerlitzi csata 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, míg Lionel Jospin korábbi szocialista miniszterelnök könyvet is adott ki a néhai császárról A napóleoni gonoszság címmel.