EMNP: Kapjanak nemzeti színházi státust a nagyváradi színházak!

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláírásgyűjtésbe kezd, hogy támogatást szerezzen ahhoz az elképzeléshez, mely szerint a nagyváradi Mária Királyné Színház és a Szigligeti Színház maradjanak önállóak és kapják meg a nemzeti színházi státust – írja Pap István az Erdély Online hírportál cikkében.

Csomortányi István és Zatykó Gyula Forrás: ERDON.RO

Nagy port kavartak az elmúlt hetekben Ilie Bolojannak, a Bihar Megyei Tanács elnökének a nagyváradi színházak és a filharmónia összevonására vonatkozó elképzelései, valamint az a terve, hogy a művészek nem meghatározott időre szóló munkaszerződéseit alakítsák át meghatározott idejűekké. Az EMNP megoldási javaslattal állt elő annak érdekében, hogy mindkét fél, azaz a kulturális intézmények és a megyei tanács is jól járjon:

mind a Mária Királynő Színházat, mind pedig a Szigligeti Színházat nyilvánítsák nemzeti színházakká.

Ezzel megmaradna a két intézmény önállósága, melyek fenntartását a kulturális minisztérium vállalná magára, a Bihar Megyei Tanács pedig mentesülne a fenntartási költségek alól.

Csomortányi István és Zatykó Gyula
Fotó: Erdon.ro

Kell az önállóság

A javaslatról Csomortányi István és Zatykó Gyula, a párt elnöke és alelnöke beszélt csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Csomortányi István leszögezte:

„A Szigligeti Színház önállósága minden körülmények között megőrzendő.”

Kifejtette, hogy a Bihar Megyei Tanács elnökének a pénzügyi hatékonyság a fő szempontja, és információik szerint a két színház éves költségvetése összesen ötmillió euró, miközben a megyei tanács az összes megyei közigazgatási egység infrastrukturális fejlesztéseire évente mindössze 15 millió lejt tud elkülöníteni.

„Ez aránytalanság, és amikor egy kockás füzethez szokott személy meglátja ezeket a számokat, ilyen következtetéseket vonhat le”

– fogalmazott Csomortányi. Ezért, alkalmazkodva a megyei tanács elnöke által preferált elsődleges szemponthoz, olyan megoldást kell találni, ami a színházak működésének anyagi feltételeit biztosítja. Ez pedig az lenne, ha a két színház külön-külön megkapná a nemzeti színházi státust.

„A múltjukat és a romániai színházi életben elfoglalt helyüket tekintve teljesen jogosult, hogy nemzeti színházi státust kapjanak, csak egy kormányhatározat kell hozzá. Kormányon vagyunk, itt van a pillanat, amikor egy ilyen lépést keresztül lehetne vinni”

– fogalmazott a pártelnök. Hozzátette, hogy ez egy olyan közösségi ügy, amellyel a kormányon lévő pártok, az EMNP, az RMDSZ és a PNL is egyetérthet, mert, mint vélekedett, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) sem kellene kifogása legyen az ellen, hogy Bukarest átvegye ezeket a kulturális intézményeket.

Aláírásgyűjtés

Tudatta, hogy a megye vezetéséhez is eljuttatják ezt a javaslatot, ugyanakkor kell lakossági nyomás is, ami eljusson a kulturális minisztériumig. Éppen ezért már a sajtótájékoztató napján aláírásgyűjtésbe kezd a párt, amelyben arra kérik a váradiak támogatását, hogy a két intézmény maradjon önálló és kapják meg a nemzeti színházi státust. A támogatók nevet, lakcímet és telefonszámot kell megadjanak.

„A gyűjtőív egynyelvű. Soha nem készítettünk még egynyelvű román aláírási ívet, de ebben az ügyben úgy gondoljuk, ez lesz a hatékonyabb”

– mondta Csomortányi, hozzátéve, hogy nem tesznek a gyűjtőívekre semmilyen pártlogót vagy jelet, hogy ezzel is elkerüljék azt, hogy bárki is emiatt vonja meg támogatását a kezdeményezéstől. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy szeretnének minél több aláírást összegyűjteni, de nincs előre meghatározva az, hogy szám szerint mennyit, mint ahogy határidőt sem szabtak meg, amíg gyűjtik az aláírásokat. A támogatók aláírhatják az íveket a párt nagyváradi, Kálvin utcai székhelyén, de le is tölthetik majd a formanyomtatványt az internetről, és aláírathatják azokat barátokkal, ismerősökkel, szomszédokkal, majd az íveket elvihetik a pártszékházba.

Zatykó Gyula felvetette, hogy a formanyomtatványokat elküldhetik az RMDSZ-nek és a PNL-nek is, hogy közösen gyűjtsék az aláírásokat.

Arra a felvetésünkre, hogy ezt a javaslatot néhány hónappal ezelőtt már a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezete is felvetette anélkül, hogy arra a megyei tanács fogékony lett volna, Csomortányi István azt mondta, hogy eddig nem tudott erről,

„de az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a PSD-vel is egyetértenénk egy kérdésben, ami a történelem folyamán talán az első eset volna”.

Filharmónia

Az aláírásgyűjtési íven nem szerepel a filharmónia ügyének rendezése, de az EMNP-nek erre az intézményre vonatkozóan is van javaslata. Zatykó Gyula elmondta, hogy az országban a filharmonikus zenekarok nem kiemelt állami intézmények, ezeket a helyi önkormányzatok tartják fenn, mindazonáltal az iskolák működtetéséhez hasonlóan megoldható lenne a filharmónia vegyes finanszírozású fenntartása, vagyis az infrastrukturális és működési költségeket a megyei önkormányzat állná, viszont az intézmény munkatársainak bérét a szakminisztérium biztosíthatná, ezzel újabb anyagi terhet lehetne levenni a megyei tanács válláról.

Munkaszerződések

A művészek munkaszerződései kapcsán Csomortányi István elmondta, hogy ebben a vonatkozásban a nagyobb problémák a Mária Királyné Színházon belül vannak, ugyanis a Szigligeti Színházban már most is nagyon kevés a meghatározatlan időre szóló munkaszerződések száma, a legtöbben meghatározott időre szólók alapján dolgoznak. Csomortányi hozzátette, hogy

a Szigligeti Színház esetében már semmiképpen sem lenne szabad lejjebb menni, azaz tovább csökkenteni a meghatározatlan idejű munkaszerződések számát.

A EMNP politikusa szerint a váradi színházban olyan kiemelt színházi státust kellene létrehozni, mint Magyarországon a Nemzet Színésze. Vagyis lenne egy csoport a társulaton belül, akiknek meghatározatlan időre szóló szerződésük van, és amikor egy ilyen hely bármilyen indok miatt felszabadul, akkor a társulaton belül másvalaki kapná meg ezt a státust.

Egy kis politika

Végezetül Csomortányi István kifejtette, hogy fontos lenne megszüntetni a kulturális intézmények és a politika összefonódását. Mint fogalmazott:

„Óriási szolgálat lenne valamennyi magyar kulturális intézményre nézve, ha a különböző politikai szereplők ezeknek az intézményeknek a napi életét nem mérgeznék a saját jelenlétükkel.

Nem gondolom azt, hogy a Várad folyóiratnak vagy a Szigligeti Színháznak hasznos volt az, hogy az RMDSZ kampányeszköznek használta őket a tavaly. Az nem tartható állapot, amikor egy színházi előadás egy politikusi felszólalással kezdődik vagy amikor egy kulturális lap pártkiadványok készítését könyveli el saját belső könyvelésében. Éppen elég nekünk az a folyamatos konfliktuslehetőség, ami a megye soknemzetiségű struktúrájából adódik, nem hiányzik, hogy erre rátevődjenek a politikai konfliktusok.”

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.