Katonailag is térképre raknák az uniót

Magyarország sem zárkózik el egy közös, európai gyors reagálású erő felállításától.

Elkészült a hazafias és honvédelmi nevelésről szóló stratégia Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Hazánk érdeke, hogy az Európai Unió egyértelmű és megvalósítható célokat határozzon meg a védelempolitika terén, és ezek eredményeként egy védelempolitikai és katonai szempontból is cselekvőképesebb unió jöjjön létre, amely hatékonyan reagál a perifériáján kialakuló válságokra. A gyors reagálású erő létrehozása egy ambiciózus és előremutató javaslat, amit érdemes tovább vizsgálnia a tagállamok és az Európai Unió katonai szakértőinek is”

– válaszolta lapunk megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium. A tárcánál arról az uniós védelmi miniszterek csütörtöki tanácskozásán is napirendre kerülő javaslatról érdeklődtünk, amely egy közös, uniós gyors reagálású erő létrehozását célozza meg. A kezdeményezés mögött első körben 14 tagország – Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – sorakozott fel, de a Honvédelmi Minisztérium válaszából is kiolvasható, hogy mások, így Magyarország sem zárkózik el ettől.

A tervek szerint a szóban forgó haderő legalább ötezer fős lenne, repülőgépekkel és hajókkal is rendelkezne.

Ez a gyors reagálású erő nem egyenlő a közös uniós hadsereg felállításának ötletével, amely már számtalan alkalommal – először 1999-ben – felmerült, de a tagállamok között húzódó törésvonalak miatt mindmáig nem valósult meg. Ennek egyik okai, hogy az unió két motorállama, Németország és Franciaország másképpen képzeli el az uniós védelmi együttműködést; hogy maguk a tagállamok is ódzkodnak az újabb központosítástól, illetve a gyakran megfogalmazott kritika, hogy a haderő a NATO versenytársa lenne, vagy legalábbis párhuzamosan ugyanazt a feladatot kellene ellátnia.

– Fontos szem előtt tartani az úgynevezett „egy haderő elvét”, amely az egyszerre EU- és NATO-tagállamok számára fontos, hiszen erőforrásainkat – a hazai alaprendeltetésből adódó feladataink ellátása mellett – mind a két szervezetben vállalt kötelezettségeinknek megfelelve kell csoportosítanunk”

– mutatott rá erre az érvre válaszában a Honvédelmi Minisztérium is. Ennek kapcsán kiemelték azt is, hogy éppen ezért a védelmi miniszteri tanácskozáson egy informális ebéd keretében Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is egyeztettek. Ugyanakkor a közös uniós haderő mellett általában azt hangsúlyozzák, hogy a NATO szerepe nem kérdőjelezhető meg, viszont a szövetséggel való együttműködésbe a nem NATO-tag uniós országokat (Ausztriát, Ciprust, Svédországot, Finnországot, Írországot, Máltát) is könnyebben be lehetne vonni.

Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár nyilatkozik a sajtó képviselõinek az Európai Unió védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján 2021. május 6-án.
Fotó: John Thys / MTI/AP/AFP/

Előnyt jelenthet még, hogy a „gazdasági óriás, de katonai törpe” uniót a nagyhatalmi küzdelmekben is térképre helyeznék, ráadásul sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak az olyan periférián kirobbanó konfliktusokra, mint amilyen például a líbiai háború volt. És nem utolsósorban belpolitikai haszna is van:

a védelmi költségvetés növelése sokkal könnyebben „eladható”.

Apró lépések már történtek a közös védelempolitika irányába: a minap az MTI is felidézte, hogy az unió 2021-től közös védelmi költségvetéssel rendelkezik, továbbá védelmi rendszert dolgoz ki 2022-re – ezek a tervek azonban egyelőre nem túl ambiciózusak.

– Amennyiben Európa hatékonyabb védelemmel rendelkezik, az unió perifériáján kialakult vagy kialakuló válsággócokat erőteljesebben tudja kezelni. Meg tudja akadályozni például, hogy az illegális migráció elérje Európát

– hangsúlyozta csütörtökön Brüsszelben a hazánkat képviselő Szabó István is. A honvédelmi államtitkár emlékeztetett, hogy létszámarányosan tekintve a huszonhét tagú Európai Unióban Magyarország a hatodik a csapat-hozzájáruló nemzetek között. A Honvédelmi Minisztérium is sietett aláhúzni, hogy az unió jelenleg is rendelkezik készenléti erővel, az EU Harccsoportok formájában, amely váltásokban, a tagállamok felajánlásai alapján látja el feladatát. „Magyarország aktív szerepet vállal ebben, hiszen a visegrádi négyek és az olasz vezetésű Védelmi Együttműködés Kezdeményezés keretében rendszeresen ajánlunk fel erőket. Ezenfelül már most jeleztük, hogy eleget téve Németország felkérésének, csatlakozunk az általuk vezetett 2025-ben szolgálatot ellátó harccsoporthoz is” – magyarázták.