Pozsony elhanyagolja a felvidéki magyar régiókat

Elképesztő aránytalanságokat tartalmaz a közútfejlesztési koncepció – mondta lapunknak Farkas Iván.

Inám, 2017. február 11. Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártja (MKP) oktatási és kulturális alelnöke, Farkas Iván, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnöke és Menyhárt József, az MKP országos elnöke (b-j) a párt Országos Tanácsának ülésén a felvidéki Inám kultúrházában 2017. február 11-én. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter

– Elképesztő aránytalanságokat tartalmaz, gyakorlatilag az ország déli részét teljesen kihagyja a fejlesztésre szánt régiók közül a szlovák kormány néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott új, 2030-ig előirányzott közútfejlesztési koncepciója

– mondta lapunknak Farkas Iván. A felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) a szakmai alelnöke településvezetőként is régóta foglalkozik ezzel a problémával. A jelenlegi pozsonyi kabinet régiófejlesztési törekvései az elődeihez hasonlóan látványosan elhanyagolják Szlovákia déli, magyarok lakta részét, annak ellenére, hogy a jelenlegi magyar–szlovák államközi kapcsolatok kiemelkedően jónak mondhatók.

A szlovák kormány új tervei szerint mindössze három, magyar kisebbséggel rendelkező város, Vágsellye, Léva és Ipolyság elkerülő útjai épülnek tovább, illetve a déli gyorsforgalmi út, az R2-es egy rövid szakasza.

– A legnagyobb, magyar többségű városok, mint Komárom, Érsekújvár és Dunaszerdahely, illetve az őket körülvevő települések állami közútfejlesztés nélkül maradnak, és szinte bizonyos, hogy Magyarország előbb köti össze Pozsonyt és Kassát autópályával, mint az Szlovákiának sikerülne

– mondta a Magyar Nemzetnek Farkas Iván.

– Egészen elképesztő aránytalanság, hogy míg Eperjes megye idén 158 millió eurót kap közútfejlesztésre, addig Nagyszombat megye csak 98 ezret, Nyitra megye pedig még kevesebbet, mindössze harmincezer eurót

– tette hozzá. A felvidéki magyar politikus úgy véli, a következő tíz évre kivetítve tragikus következményei lehetnek annak, ha a szlovák kormány elhanyagolja az ország déli részét, és az olló még tovább nyílik, a szegények szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek. Farkas Iván szerint egy regionális adókulcs bevezetésével lehetne érdemben kezelni a helyzetet. A koncepción már dolgoznak az MKP szakpolitikusai, de szlovák kormányzati akarat nélkül nagyon nehéz lesz megakadályozni, hogy az egyébként is rossz lelki és gazdasági kondícióban lévő felvidéki magyarság ne erodálódjon tovább.

Farkas Iván, az MKP alelnöke
Fotó: MTI/Komka Péter

A rendszerváltás idején még 560 ezres, mára legfeljebb 420-430 ezres felvidéki magyarság által lakott régiók elhanyagolása nem az elmúlt néhány év jelensége, elég csak megnézni az első szlovákiai autópályák nyomvonalát. Az uniós támogatások és az infrastruktúra-fejlesztésre szánt állami pénzek elosztása világosan jelzi a mindenkori szlovák kormány szándékait. Szlovákiában az államtól a településeknek visszaosztott támogatást az is befolyásolja, hogy az adott település milyen tengerszint feletti magasságon fekszik. Háromszáz méter alatt negatív, fölötte pozitív az elbírálás. A kilencezres, magyarok által lakott Nagymegyer pél­dául csaknem harmincmillió forintnyi euróval kap kevesebbet minden évben, mint egy-egy ugyanennyi lakosú tátrai városka.