Új mecset épül az Iszlám Állam sírján

Nem mindenki örül annak, hogy újjáépítik a moszuli imahelyet, ahol kikiáltották az Iszlám Állam „kalifátusát”.

Ami a moszuli Al-Núri mecsetből megmaradt. Állítólag az Iszlám Állam robbantotta fel, mások szerint amerikai légicsapás is érte. Fotó: László Dávid

Moszul központjában ma kerítés öleli körbe a szebb napokat látott Al-Núri (a fényes) nagymecsetet. Pontosabban csak ami maradt belőle: a XII. században épült imahelyet, ahol 2014-ben aztán Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta az Iszlám Állam „kalifátusát”, szinte porig rombolták. Az épület zöld kupolás bejárata még aládúcolva ugyan, de áll, a város nevezetessége, a ferde minaret, az Al-Hadbá (a púp) viszont csak egy csonk maradt. A romokat már eltakarították – a fel nem robbant bombák még néhány éve is életet oltottak –, helyükön csak az üres tér maradt. Hogy ki pusztította el a mecsetet? Attól függ, kit kérdezünk. Az Iszlám Állam iraki „fővárosának” 2017-es ostromakor a műemlékvédelmi szempontok nem játszottak túl fontos szerepet. Az egyik narratíva, hogy a terroristák számára az Al-Núri, fényes menetelésük kezdetének helyszíne jelképes fontosságú volt, így az utolsó csepp vérükig védték, majd inkább a levegőbe röpítették, hogy ne juthasson az ellenség kezére.

A másik forgatókönyv szerint az amerikai légicsapások a szent helyeket sem kímélték, ha történetesen dzsihadisták használták rejtekhelynek őket.

Ami maradt az Al-Núri mecsetből. A romokat már eltakarították
Fotó: László Dávid

Akárhogyan is, az Al-Núrit most újjáépítik, de nem a – rossz emlékű – régi külsejét nyeri vissza, hanem teljesen újjátervezik. A mecseten kívül tantermekkel, közösségi terekkel, múzeummal bővítik az építményt. A nyilvános pályázaton áprilisban egyiptomi építészek elképzelései nyertek, ezzel máris 50 ezer dollár (15 millió forint) ütötte a markukat. A nagyjából 50 millió dolláros (15 milliárd forintos) beruházást egyébként az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) finanszírozza.

A híreknek azonban egyáltalán nem örül mindenki. Sokan például azt kifogásolták, hogy miért egyiptomi építészekre kellett bízni a munkát, miért nem irakiakat választottak. A döntéshozók ezt azzal indokolták, hogy a 123 beérkezett pályázat közül mindössze nyolc volt helyi, és a zsűri egyébként is titkosított anyagot kapott kézhez, így nem tudhatták, kinek az anyagát bírálják el. Mások az épületegyüttes stílusa ellen emeltek szót, azt nehezményezve, hogy a látványtervek alapján az új mecset nem illeszkedik a városképbe, túlságosan az Öböl menti országok divatját követi.

Megint mások afölött értetlenkedtek, hogy miért a mecset újjáépítése olyan sürgős, amikor a fél város még mindig romokban van, újjáépítése óvatos becslések szerint is legalább kétmilliárd dollárba és hosszú évekbe telik majd.

A győztes pályázat látványterve.
Fotó: UNESCO/Salah El Din Samir Hareedy & team

Irak egykoron második legnépesebb települése márciusi látogatásunkkor még valóban ezer sebből vérzett. A kilenc hónapig tartó 2017-es ostrom után a felmérések szerint a város 65 százaléka, majd 140 ezer épület összeomlott vagy megrongálódott. Ugyan a romokat nagyrészt már eltakarították, az utakat rendbe hozták, és a lakosok is elkezdtek visszatelepülni, ám szinte nem volt olyan épület, amely ne viselte volna magán a háború nyomait, bizonyos környékeket pedig szó szerint a földdel tettek egyenlővé a bombázások. Az Iszlám Állam veresége óta a biztonsági helyzet ugyan sokat javult, de a gazdasági nehézségek maradtak, az újjáépítéshez nincsenek meg a megfelelő források. Nem csoda, hogy Ferenc pápa márciusi, történelmi látogatásakor nagy botrányt kavart, hogy az egyházfő fogadására a hatóságok pálmafákat ültettek az út mellé, melyeket aztán már másnap kiszedtek. – Hát a moszuliak nem érdemlik meg a pálmafákat?! – háborogtak a közösségi médiában a helyiek, mire a városvezetés részben visszakozott. Ferenc pápa vizitje során az irakiak gyakorta tréfálkoztak azzal, hogy jöhetne gyakrabban is a pápa, és esetleg meglátogathatná a kórházak fürdőszobáit is, akkor talán nagyobb rendben tartanák a várost, és gyakrabban takarítanának.