Csütörtökön mintegy negyvennyolcmillió ember járulhat az urnákhoz az Egyesült Királyságban, mivel Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában pedig önkormányzati és polgármesteri választásokat is tartanak.
A skót függetlenségpártiak úgy tekintenek a választásra, mint a nemzet történelmének egyik legfontosabb napjára, hiszen ha a Skót Nemzeti Párt (SNP) többséggel alakíthat kormányt, újabb függetlenségi népszavazás kiírását fogja kérni a brit parlamenttől.
Fotó: MTI/AP/Renee Graham
Bár a brexit hatására felerősödtek a függetlenségi törekvések, a legutóbbi közvélemény-kutatások pedig alátámasztják, hogy az állampolgárokat még mindig megosztja az Egyesült Királyságból való kiválás kérdése. A Savanta ComRes piackutató legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy
a skót parlamenti választáshoz közeledve alábbhagyott az elszakadási szándék: az állampolgárok 54 százaléka jelenleg a bennmaradásra voksolna.
A felmérés arra is rávilágít, hogy az SNP a mostani választáson az eddigi legrosszabb eredményét érheti el 2007 óta, vagyis azóta, hogy a párt először került hatalomra. A közvélemény-kutatás alapján a kormánypárt mindössze 59 parlamenti helyet szerezhet a 129-ből, ami nem elég a többséghez. A Skót Zöldpárttal együtt viszont még ebben az esetben is többségben lehetnek a függetlenségpártiak a skót parlamentben.
Egedy Gergely elmondta: a skót függetlenségi mozgalom visszaesésében a legerősebb ok az SNP-n belüli súlyos szakadás, ami odáig vezetett, hogy a párt előző vezetője, Alex Salmond megalapította Alba nevű saját pártját.
Fotó: MTI/EPA/Robert Perry
Az NKE tanára hozzátette: a szigetország sikeres oltási kampánya szintén a bennmaradás felé fordítja az embereket.
– Az oltás Skóciában is nagyon szép eredményeket hozott, tehát azt gondolom, hogy ez is az egység malmára hajtja a vizet
– közölte.
Még ha többséget is szerez az SNP, közel sem biztos, hogy járható lesz a párt által kikövezett út a függetlenségig. Boris Johnson brit miniszterelnök már többször hangsúlyozta, hogy el fogja utasítani a népszavazás kiírását, mivel szerinte a kérdést már hét évvel ezelőtt lezárták, és a következő referendumra nem kerülhet sor a 2050-es évekig.
– A brit kormányfő döntése politikai állóháborút von majd maga után a skót és a brit parlament között, hiszen ez utóbbinak áll hatalmában kiírnia a népszavazást
– jelentette ki James Mitchell, az Edinburgh-i Egyetem politikatudomány-professzora. Nicola Sturgeon skót első miniszter ugyanis ragaszkodik elképzeléséhez, miszerint a parlamenti többség megszerzésével új törvényt fogadtat el arról, hogy 2023-ig megrendezzék az országban a népszavazást. Ha ennek a törvénynek ellentmond a brit parlament, az első miniszter készen áll bíróság elé vinni az ügyet.
– Sturgeon azonban azt is egyértelművé tette: nem akar egy olyanfajta megoldást – amivel a katalánok is próbálkoznak –, hogy a fennálló törvények ellenére is kezdeményezik a népszavazást
– magyarázta Egedy Gergely.
