„Versenyhelyzet lett az európai jobboldalon”

„A XXI. század realitásának megfelelő, értékalapú politika megteremtésének próbáját látjuk. Ez történik az Európai Néppárton belül és a Fidesz kilépésével máshol is a jobboldalon” – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Hölvényi György, azt hangoztatva: ő maga ezt egy jó versenyhelyzetnek tartja, hiszen a nagy kérdés, hogy a radikalizálódó, kizárólagosságra törekvő európai baloldallal szemben ki tud alternatívát nyújtani. A kereszténydemokrata politikus a Magyar Nemzetnek elárulta, miért érezte fontosnak, hogy visszaszóljon a hazai halálozási statisztikákat bíráló Donald Tusknak, illetve beszélt arról is, hogy Afrika miképp küzd meg a koronavírus-járvánnyal.

Hölvényi György EP-képviselő. Forrás: Európai Parlament

TUSK VIHAROS KOMMENTJE

Lapunk is írt nemrég róla, hogy Donald Tusk, az EPP elnöke a Twitteren bírálta a koronavírussal szembeni magyar védekezés eredményességét és a halálozási statisztikákat, mire épp az EPP-tag Hölvényi György volt a hazai politikusok közül az első, aki visszaszólt a lengyelnek. – Az Európai Néppárt európai politikában betöltött felelősségére a KDNP állandóan tekintettel van, és ehhez maximálisan lojálisak is vagyunk.

De ha a vezető összekeveri a néppárt stratégiai pozícióját a lengyel belpolitikával, ráadásul az ehhez használt eszköz is megengedhetetlen, azt már nem hagyhatjuk szó nélkül

– szögezte le Hölvényi György röviden az esettel összefüggésben. Elmondta azt is, hogy a Fidesz távozása óta a néppárti frakció több politikusa is üdvözölte, hogy ő a frakcióban maradt, azonban ahogy már sokszor kinyilvánította, ez nem egyszemélyes akció volt, hanem a KDNP sok évtizedes, bensőséges néppárti viszonyának következménye. – A koronavírus egyébként egyelőre megnehezíti, hogy mi képviselők bármiről is érdemben beszélgessünk egymással – emlékeztetett.

Hölvényi György az Európai Parlamentben végzett munkájával kapcsolatosan is kiemelte, hogy a koronavírus állandó téma az afrikai partnerekkel folytatott tárgyalások során. – Életemben először épp Lesothóban láttam koronavírus miatti maszkviseletet, ez még 2020 kezdetén volt. Ma már furcsa is belegondolni – idézte fel a képviselő, aki az uniós parlament fejlesztési bizottságának (DEVE) és az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országai (AKCS) és az EU közös parlamenti közgyűlésébe delegált küldöttség tagja.

Hölvényi György EP-képviselő.
Fotó: Európai Parlament

NEM A MÁRKA SZÁMÍT

– A halottak számából világosan látszik, hogy Afrikát egyelőre kevésbé rázta meg a járványhelyzet. A kontinens esetében amiatt érdemes a halálozási adatokból kiindulni, mert a tesztelési lehetőségek korlátozottak. A lakosság többségét huszonöt év alatti, életerős fiatalok alkotják, tehát a demográfia magyarázhatja az arányaiban jó adatokat. Hosszú távon a legfontosabb szempont ugyanakkor az, hogy a koronavírus ne jelenthessen újabb hátrányt Afrikának – hívta fel a figyelmet Hölvényi György. Hozzátette: pontosan még nem látni a járvány következményeit vagy azt, hogy a fekete kontinens lakosságának többsége mikor válhat átoltottá, egyáltalán lehetséges-e ez. – Az Európai Unió elsősorban az Egészségügyi Világszervezet támogatásával létrejött Covax-elosztóprogramon keresztül segít Afrikának abban, hogy oltóanyaghoz jusson. Afrika sem a márkát, hanem a hatékonyságot részesíti előnyben: indiai és kínai gyártású oltóanyagokat használnak. Ha úgy tetszik, a már létező vakcinára mennek. Minden nyugati híreszteléssel ellentétben a kontinensen nagyon is fontos az emberélet – hangsúlyozta a KDNP politikusa. Hölvényi György emlékeztet arra is, hogy a biztonság megteremtése Afrikában lényegében egész Európa érdeke is.

– Ha nincs biztonság, akkor kezdődik meg az elvándorlás. Nem segélyezni kell, hanem ténylegesen együttműködni az afrikai országokkal.

Az Afrikára vonatkozó új uniós stratégiában ennek bizonyos elemei már megjelennek, de sok vitatott pont is van, például a családpolitika terén. A női egyenjogúság például alapvető fontosságú, ám nem lehet a hálószobáig menni, a szexuális jogok kapcsán életellenes üzenetet közvetíteni, és ettől függővé tenni a támogatási formákat. Sok afrikai partnerrel találkozom, akik ezt megalázónak tartják – fogalmazott. Arról is szólt, hogy a közép-európai országokból érkezők nagyon is hitelesen tudják megszólítani az afrikaiakat: – Nem voltunk gyarmattartók, diktatúrákból lettünk polgári demokrácia, mi hitelesek vagyunk Afrika szemében.