Atrocitások és halálos fenyegetés a bécsi iszlámtérkép miatt

Óriási port vert fel Ausztriában az osztrák kormány politikai iszlám elleni programjának részét képező iszlámtérkép, és bár ideiglenesen felfüggesztették, az indoklás szerint ennek csak technikai okai vannak. A térkép által szimbolizált probléma ugyanakkor nagyon is valós: a lapunk által megkérdezett szakértő, Sayfo Omar elmondta: az európai muszlim közösségekben láthatóan erősödik az üldöztetés tudata, miközben az iszlamofóbia elleni harc mára politikai eszközzé vált.

Muslims pray for victims of a gun attack during their Friday prayer at a mosque in Vienna, Austria November 6, 2020. REUTERS/Leonhard Foeger - RC2QXJ9RCRAD Fotó: REUTERS Forrás: REUTERS

Bár ideiglenesen felfüggesztették a politikai iszlám térnyerése elleni program egyik elemét, a világhálón is elérhetővé tett úgynevezett iszlámtérképet, azonban nem a támadások miatt, hanem mert technikai módosításokat hajtanak végre az oldalon

– tudatta tegnap az osztrák Oe24 hírcsatorna.

„Figyelem! Politikai iszlám a közeledben” feliratú tábla egy bécsi mecset előtt.

A térkép elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon az országban tevékenykedő muzulmán szervezetekről, egyesületekről, hitközségekről és az őket képviselő fontosabb személyekről, illetve irányultságuk, kapcsolataik besorolásáról, továbbá rávilágít egyes szervezetek összefonódásaira a politikai iszlám ideológiájával, szervezeteivel és hálózatával. Susanne Raab integrációs miniszter a térkép múlt heti bemutatása óta több halálos fenyegetést is kapott: a Muzulmán Ifjúság Ausztria (MJÖ), az osztrák iszlám hitközösség ifjúsági szervezete feljelentést helyezett kilátásba ellene, Heinz Gärtner, a Bécsi Egyetem professzora pedig arra figyelmeztetett: csupán idő kérdése, hogy erőszakos támadások történjenek az iszlám intézmények ellen is.

Az iszlamofóbia mint politikai eszköz

– Az európai muszlim közösségekben láthatóan erősödik az üldöztetés tudata, még akkor is, ha arányaiban az őket érő inzultusok messze elmaradnak például a zsidó közösségek tagjai elleni támadásoktól

– hasonlította össze lapunk megkeresésére Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet munkatársa a muszlim és a zsidó közösségeket érő atrocitások számait.

A statisztikai adatok szerint tavaly több mint 1402 iszlámellenes támadást regisztráltak Ausztriában, 2019-ben pedig mintegy 1051 ilyen esetet jelentettek. A kutató elmondta, hogy az európai vezető politikusok nem általánosságban az iszlámot, hanem a politikai iszlámot, az iszlamizmust és a szeparatizmust támadják. Az ügyet azonban bonyolítja, hogy az iszlamofóbia elleni harc mára politikai eszközzé vált. Sayfo Omar példaként a mintegy ötmillió európai állampolgárral rendelkező Törökországot említette meg, amely aktív diaszpórapolitikája részeként nemcsak a török etnikumúakat, hanem más nemzetiségű muszlimokat is igyekszik megszólítani. A török szervezetek továbbá arra buzdítják az európai muszlimokat, hogy az őket érő atrocitásokat jelentsék a hozzájuk legközelebb lévő török konzulátuson, ezzel azonban hozzájárulnak a muszlim és nem muszlim közösségek közötti feszültségek kiélezéséhez.

Nem váratlanul jött az iszlámtérkép

Sayfo Omar ismertette, hogy az európai kormányok érdeke a társadalmi béke megőrzése, ezért láthatóan mindent megtesznek a muszlim imahelyek védelméért, Sebastian Kurz osztrák kancellár éppen markánsan bevándorlásellenes retorikájával nyerte meg a 2020-as választásokat.

– A 2020-as bécsi terrortámadást követően meghirdették a „politikai iszlám” elleni harcot, idén januárban pedig az imámok európai uniós nyilvántartására tett javaslatot

– sorolta fel a szakértő a bécsi kormány néhány fontosabb intézkedését, kihangsúlyozva, Ausztria komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy átláthatóvá tegye az országban működő muszlim intézmények struktúráját.

Sebastian Kurz osztrák kancellár már választási kampányában is a bevándorlásellenességről beszélt.
MTI/EPA/Christian Bruna

Az európai iszlám szervezetek többnyire a békés egymás mellett élést támogatják, akadnak azonban olyanok is, amelyek bizonyos nyugati értékekkel szembemennek és a közösség társadalmon való kívülállását erősítik. Sayfo Omar szerint emiatt logikus döntés a kormányok részéről az ilyen szervezetek ellen való fellépés, melyhez a többi muszlim csoport is jellemzően csatlakozik, hiszen nekik sem jó, ha a renitensek miatt rossz fény vetül rájuk. A közel kilencmilliós Ausztriában nagyjából hétszázezer körül van a muszlimok létszáma, akik főként Törökországból és a balkáni államokból származnak, azonban az afgánoknak és a kurdoknak is jelentős számú közössége van.

Tovább fokozódhat a migráció

Sayfo Omar elmondta, hogy az iszlámellenes támadások ellenére nem tartja kizártnak, hogy a migráció tovább fog erősödni annak ellenére is, hogy a világjárvány hosszú távú hatásai még nem láthatók. A kontinensre irányuló migráció alakulása elsősorban a kibocsátó és a tranzitállamokban uralkodó politikai és gazdasági állapotoktól függenek, melyek romlása fokozhatja a migrációs kedvet.

– Ha romlik az országok gazdasági helyzete, könnyen lehet, hogy ezek a kormányok migránstömegek akciószerű átengedésével próbálnak majd nekik kedvezőbb feltételeket kikényszeríteni Európától

– mutatott rá a Migrációkutató Intézet munkatársa. Idén ez idáig több mint 28 ezren érkeztek Európába, tavaly ez az érték a 95 ezret is meghaladta, 2019-ben pedig közel 124 ezer migránst regisztráltak a hatóságok.

Migránsok az ausztriai Nickelsdorf vasútállomásán Németország felé igyekezve.
Fotó: Reuters

(Borítókép forrása: Reuters)