Az amerikaiak megijedtek az orosz–kínai közeledéstől

Tíz év után először találkozik Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – a 2011-ben Moszkvában történt találkozón Biden az Egyesült Államok alelnöke, Putyin kormányfő volt. A két elnöknek van miről beszélnie: az elmúlt években folyamatosan romlott a két ország közötti kapcsolat, és éppen Biden alatt jutott az eddigi mélypontra. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója szerint Washingtont aggasztja Kína és Oroszország közeledése, és elérkezettnek látja az időt a kapcsolatok normalizálására.

Bendarzsevszkij Anton
2021. 06. 15. 12:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Semleges területen, az ikonikus svájci La Grange-villában kerül sor jövő szerdán Joe Biden és Vlagyimir Putyin találkozójára. Putyin hosszú államfői karrierje alatt Joe Biden már a negyedik amerikai elnök lesz, akivel találkozik: 2000-ben még az ifjabb George Bush lakott a Fehér Házban, akivel Putyin eleinte kifejezetten jó viszonyt ápolt. Az amerikai–orosz kapcsolatok azonban már Bush elnökségének végén romlottak, és bár Barack Obama alatt történt kísérlet a normalizálásra, az úgynevezett újraindítás nem járt sikerrel. Putyin utoljára Donald Trump amerikai elnökkel találkozott, 2018-ban, szintén semleges helyszínen, a finnországi Helsinkiben.

A két ország kapcsolata Joe Biden januárban történt beiktatása után jutott az eddigi mélypontra. Az új demokrata elnök már az első napokban a Kreml tudtára adta, hogy nem hajlandó kompromisszumokra, Oroszországra elsősorban veszélyforrásként tekint, és emiatt találkozni sem szeretne orosz kollégájával.

A következő pofon márciusban jött: a nemzetközi diplomáciában példa nélküli módon Biden gyilkosnak nevezte Putyint, amivel biztosan nem lopta be magát az orosz vezetés szívébe. Három hónappal Biden beiktatása után Washington újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, mire Moszkva korlátozta az amerikai külképviselet létszámát, a két ország nagykövete pedig hazament, és azóta sem tért még vissza. Közben Oroszország sem tétlenkedett: áprilisra közel százezer katonát csoportosított át Ukrajna határaihoz, ami az európai döntéshozókat is aggodalommal töltötte el. Az ügy a Fehér Ház meghátrálásával ért véget: Biden végül maga hívta fel Putyint, hogy személyes találkozót ajánljon.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója lapunk megkeresésére elmondta: az amerikai feszültségkeltés mögött belpolitikai okok húzódnak, de szükség van a kapcsolatrendezésre.

– Moszkvával muszáj tárgyalni, mert több olyan kérdés van, amit csak együtt lehet megoldani. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb Kínával is le fognak ülni a legmagasabb szinten. Az amerikaiak nagyon megijedtek attól, hogy az oroszok és a kínaiak közelebb kerültek egymáshoz. Oroszországgal pedig könnyebb tárgyalni, mert kisebb a gazdasági ereje, és az Északi-sark kivételével területi vitáik sincsenek egymással

– magyarázta a kutató. Washington elsősorban a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását és a nagykövetek visszatérését várja a svájci találkozótól – írta a CNN a saját belső forrásaira hivatkozva. A külképviseletek munkájának a folytatása lehet az első lépés a további párbeszéd felé, ráadásul a diplomáciai képviseletek létszáma három évtized óta a legalacsonyabb szinten van.

A kétoldalú találkozótól valójában Oroszország sem vár sokat, és a Kremlben inkább „az elmúlt évek hibáinak kiértékelésében” bíznak. – Nincsenek túlértékelt elvárásaink, sem illúzióink, hogy valamiféle áttörést érünk el. Ugyanakkor szükség van a legmagasabb szintű eszmecserére arról, hogy Oroszország és az Egyesült Államok mint a világ két legnagyobb atomhatalma milyen fenyegetéseket lát a nemzetközi porondon – idézte az orosz külügyminisztert, Szergej Lavrovot a minap a TASZSZ hírügynökség.

Ukrajna és Belarusz azonban aggódik a találkozó miatt: a helyi sajtóban megjelent cikkek alapján attól tartanak, hogy Washington a fejük felett dönthet majd, és bizonyos engedményekért cserébe geopolitikai alku tárgyává használja fel például a Krím félsziget vagy Kelet-Ukrajna helyzetét; esetleg végképp elengedi Belaruszt, és hagyja Moszkva felé sodródni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök néhány napja arra kérte Joe Bident, hogy még a Putyinnal való találkozó előtt személyesen egyeztessenek „bármelyik pillanatban, a Föld bármely pontján”, de erre nem került sor. Az amerikai elnök várhatóan európai körútja után Washingtonban fogja vendégül látni az ukrán államfőt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.