Érdekérvényesítő erejét növelné Berlin a vétójog eltörlésével

– Az egyhangúság megszüntetése a nagyobb tagállamok érdekérvényesítő erejét jelentősen növelné. Talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ötlet is az unió legnagyobb tagállamától származik – nyilatkozta lapunknak Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja azzal kapcsolatban, hogy Németország politikusai megszüntetnék a vétójogot az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában.

Berlin, 2020. július 9. A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tûzvészig a Német Birodalom parlamentjeként mûködött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”. MTVA/Bizományosi: Máté Attila *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Máté Attila Forrás: MTI

Az uniós külpolitikában a döntéshozatal konszenzusos
Fotó: FREDERICK FLORIN / POOL / AFP

– A döntéshozatalban a nagyobb államok érdekérvényesítő ereje erősebb, így vannak esetek, amikor még az egyhangúságot is ki tudják kényszeríteni, holott egyes tagállamok egyértelműen ellene vannak a javaslatnak. Az egyhangúság megszüntetése így a nagyobb tagállamok érdekérvényesítő erejét jelentősen növelné. Talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ötlet is az unió legnagyobb tagállamától származik

– magyarázta Szabó István. A jogtörténész hozzáfűzte: mivel Magyarország a kisebb tagállamok közé tartozik, egyértelműen az az érdeke, hogy minél több döntéshez legyen szükség teljes konszenzusra.

– Ennél az általános érvnél azonban még fontosabb, hogy a szélesebb körű vétójogra alkotmányos önazonosságunk védelme érdekében is szükség van – mondta. Szabó István szerint hazánkban az alkotmány a nemzeti identitás olyannyira meghatározó eleme, hogy egy szupranacionális szerveződés részeként egyedi helyzetet teremt.

– Az, hogy egy-egy tagállam miként határozza meg a saját nemzeti önazonosságát, mindenképpen kihat az unióhoz fűződő viszonyára is. Az Európai Unióról szóló szerződés azonban egyértelműen kimondja, hogy az uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását – tette hozzá a jogtörténész.