Érdekérvényesítő erejét növelné Berlin a vétójog eltörlésével

– Az egyhangúság megszüntetése a nagyobb tagállamok érdekérvényesítő erejét jelentősen növelné. Talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ötlet is az unió legnagyobb tagállamától származik – nyilatkozta lapunknak Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja azzal kapcsolatban, hogy Németország politikusai megszüntetnék a vétójogot az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában.

Berlin, 2020. július 9. A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tûzvészig a Német Birodalom parlamentjeként mûködött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”. MTVA/Bizományosi: Máté Attila *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Máté Attila Forrás: MTI

– Az uniós szerződések világosan fogalmaznak: az uniós külpolitikában a döntéshozatal konszenzusos, mindenkinek egyformán lehetősége van képviselni az álláspontját. Vagyis bármely tagállamnak joga van jelezni, hogy nem ért egyet egy adott szöveggel az uniós külpolitikával összefüggésben.

Hazánk ragaszkodik e konszenzusos eljárásrend fenntartásához, és így a szerződésekben rögzített döntéshozatalhoz

– közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunkkal azok után, hogy több németországi politikus is a vétójog intézményét támadta.

– Nagyon szeretném, ha menne a vétójog. Az egyhangúság elve ugyanis általában gyenge kompromisszumokhoz vezet – jelentette ki Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Redaktions Netzwerk Deutschland (RND) szerkesztőségének adott múlt heti interjújában. Nem ő az egyetlen szociáldemokrata politikus, aki így vélekedik. Heiko Maas német külügyminiszter nemrég szintén felvetette: el kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában.

Heiko Maas német külügyminiszter szerint a vétónak mennie kell
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

– A közösség nem engedheti meg, hogy túszul ejtsék, akik vétójukkal megbénítják külpolitikánkat. A vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak! – reagált a szociáldemokrata politikus arra, hogy az utóbbi időben hazánk többször vétót emelt uniós döntésekkel szemben. Korábban pedig Armin Laschet, a legnagyobb német politikai erő, a CDU/CSU kancellárjelöltje is úgy vélte: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az uniót a cselekvőképességtől.

Szabó István jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy a vétójog egészen az ókori Rómáig visszavezethető intézmény, amely azt jelenti, hogy egy testületi döntést egyetlen ellenszavazattal is meg lehet akadályozni.

– Egy szupranacionális szerveződésben a jelentősebb súlyú döntéseket a tagállamok teljes konszenzusával hozzák meg, így az uniós vétójog értelme ennek a konszenzusnak a biztosítása

– jelentette ki.

Hozzátette: vannak többségi döntéssel elintézett ügyek is, és hogy pontosan hol kell meghúzni a határt, azon sokat lehet vitatkozni. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a vétójogot csak egyhangú döntéssel lehet megszüntetni. Elmondta, hogy ha többségi döntéssel is meg lehetne ezt tenni, akkor az egész rendszer értelmetlenné válna.

Az uniós külpolitikában a döntéshozatal konszenzusos
Fotó: FREDERICK FLORIN / POOL / AFP

– A döntéshozatalban a nagyobb államok érdekérvényesítő ereje erősebb, így vannak esetek, amikor még az egyhangúságot is ki tudják kényszeríteni, holott egyes tagállamok egyértelműen ellene vannak a javaslatnak. Az egyhangúság megszüntetése így a nagyobb tagállamok érdekérvényesítő erejét jelentősen növelné. Talán nem véletlen, hogy a jelenlegi ötlet is az unió legnagyobb tagállamától származik

– magyarázta Szabó István. A jogtörténész hozzáfűzte: mivel Magyarország a kisebb tagállamok közé tartozik, egyértelműen az az érdeke, hogy minél több döntéshez legyen szükség teljes konszenzusra.

– Ennél az általános érvnél azonban még fontosabb, hogy a szélesebb körű vétójogra alkotmányos önazonosságunk védelme érdekében is szükség van – mondta. Szabó István szerint hazánkban az alkotmány a nemzeti identitás olyannyira meghatározó eleme, hogy egy szupranacionális szerveződés részeként egyedi helyzetet teremt.

– Az, hogy egy-egy tagállam miként határozza meg a saját nemzeti önazonosságát, mindenképpen kihat az unióhoz fűződő viszonyára is. Az Európai Unióról szóló szerződés azonban egyértelműen kimondja, hogy az uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását – tette hozzá a jogtörténész.