Izraelnek egy nyugodt időszakra van szüksége

12 év után távozik Benjamin Netanjahu a kormányfői székből – a változást nem ideológiai, hanem személyi ellentétek idézték elő.

Jeruzsálem, 2021. május 5. Naftali Bennett, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt vezetõje (k) érkezik Reuven Rivlin izraeli államfõ jeruzsálemi elnöki rezidenciájára 2021. május 5-én. Benjámin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani az elõzõ nap éjfélkor lejáró határidõig, így az elnök ezen a napon dönt az újabb kormányalakítási megbízásról. A várakozások szerint Yair Lapidot, a Van Jövõ (Jes Atíd) nevû centrista párt vezetõjét nevezi meg miniszterelnök-jelöltnek. MTI/AP/Maya Alleruzzo Fotó: Maya Alleruzzo

– Tisztelni fogom az ellenfeleket, és mindent megteszek annak érdekében, hogy egyesítsem az izraeli társadalom minden részét

– tájékoztatta Jaír Lapid, a Van Jövő (Jes Atíd) párt elnöke Reuven Rivlin államfőt, miután megalakult az új izraeli koalíciós kormány. A Lapid–Benett-koalícióhoz csatlakozott Manszúr Abbász, az arab Raam párt elnöke és Gideon Szaár, az Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali alakulat vezetője is.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a miniszterelnöki pozíciót rotációs alapon két évig a jobboldali Jobbra (Jamina) vezére, Naftali Bennet töltheti be, őt a centrista Van Jövő vezére, Jaír Lapid követheti majd. Az új kormány két héten belül felesküdhet, ha sikerül a várhatóan 61 mandátumos többséget megszereznie a százhúsz fős izraeli parlamentben. Ennek értelmében az egységkormányban 17 képviselői hellyel rendelkezik a Van Jövő, nyolc mandátummal a centrista Kék-Fehér (Kahol Lavan) szövetség. A szociáldemokrata Munkapárt hét mandátummal, a balliberális Merec párt hat képviselővel csatlakozik a koalícióhoz

A jobboldali Izrael a Hazánk pártja hét, az Új Remény hat, az arab párt pedig négy képviselőt küld a kneszetbe.

– Évtizedek óta ez az első alkalom, hogy arab-izraeli párt csatlakozik a kormányhoz, ugyanakkor egy koalíciós kormány megalakulása nem, egy nemzeti egységkormány megalakulása viszont már újdonság Izrael történetében

– értékelte a helyzetet a Magyar Nemzet megkeresésére Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese. A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy ennyire színes még nem volt egy koalíciós kormány. Szerinte egyrészről nem új keletű, hogy helyhatósági szinten arab pártokkal egyeztetnek (például a büdzsé vagy az egészségügy témájában), az azonban határozottan újdonság, hogy ez az összefogás nemzeti szintre emelkedett.

– Például Manszúr Abbász konzervatív muszlim pártja azért lépett be a koalícióba, hogy Izrael arab szavazóinak a mindennapi életét jobbá tegye

– tette hozzá a szakértő.

Naftali Bennett, a jobboldali Jobbra párt vezetője (k) érkezik Reuven Rivlin izraeli államfő jeruzsálemi elnöki rezidenciájára 2021. május 5-én Fotó: MTI/AP/Maya Alleruzzo

A BBC közel-keleti tudósítója, Jeremy Bowen a történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott:

ezt a választást nem a koalíció nyerte meg, hanem Benjamin Netanjahu vesztette el, akinek a vereségét nem baloldali ellenfelek, hanem jobboldali társai pecsételték meg.

A riporter szerint mindenesetre senki sem számíthat nagy, új kezdeményezésekre a koalíciótól.

Csepregi Zsolt emlékeztetett: az elmúlt két év a választásokról szólt Izraelben, és arról, hogy hogyan lehetne Benjamin Netanjahut leváltani. Eddig a parlament fele Netanjahu mellett tette le a voksát, az arab pártok pedig egyik oldalhoz sem álltak oda. A szakértő hangsúlyozta, a mostani választáson az egyik fordulatot az jelentette, hogy Gideon Szaár, az Új Remény vezetője hat mandátumot elvitt a Likudtól, ugyanis a politikus korábban Netanjahu pártjának a tagja volt, ahogy korábban Naftali Bennet is.

– Nem ideológiai, hanem inkább személyes ellentétek eredménye a mostani választás

– hangsúlyozta Csepregi Zsolt. Mint mondta: Netanjahu 25 éve Izrael legmeghatározóbb politikusa, a Likudot 12 éve miniszterelnökként irányítja, viszont most kialakult egy másik politikai garnitúra, amely új irány szabhat Izraelnek.

A szakértő úgy látja, hogy az izraeli társadalom belefáradt ebbe a két évbe: úgy érzik, hogy övéké az egyedüli olyan közel-keleti demokrácia, amely jól működik, és nehezen viselték, hogy 2019 óta a kormányalakítás nem működött. Annak ellenére, hogy a társadalom fele már nem akarta Netanjahut miniszterelnöknek, elsősorban a megosztottságon kívántak túljutni, és stabil kormányt akartak.

Csepregi Zsolt szerint a mostani választási eredmény a társadalmi elvárások következménye: Izraelnek konszolidálódnia kell, az országnak most egy nyugodt időszakra van szüksége.