Konfrontáció barátibb hangnemben

Joe Biden ugyan népszerűbb Donald Trumpnál Nyugat-Európában, de a viták megmaradnak.

(L-R) German Chancellor Angela Merkel and US Vice President Joe Biden pose for photographers prior to their trilateral talks during the 51st Munich Security Conference (MSC) in Munich, southern Germany, on February 7, 2015. The Ukraine conflict, Islamic State group jihadists and the wider "collapse of the global order" will occupy the world's security community at the annual meeting. Also on the agenda of the three-day Conference will be Iran's nuclear talks, the Syrian war and mass refugee crisis, West Africa's Ebola outbreak and cyber terrorism. AFP PHOTO / CHRISTOF STACHE (Photo by CHRISTOF STACHE / AFP) Fotó: CHRISTOF STACHE

– Amerika visszatért! – jelentette ki hétfőn Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. – Washingtoni ellenszél helyett hátszéllel lehet tovább folytatni a munkát – mondta ugyanaznap Heiko Maas német külügyminiszter. A nyilatkozatok annak kapcsán születtek, hogy tegnap elindult egy hétig tartó európai körútjára Joe Biden amerikai elnök, akitől – a Trump-korszak után – a transzatlanti kapcsolatok megerősödését várja számos európai vezető.

– Az előző elnök, Donald Trump azt mondta, az Egyesült Államok nem fog védőernyőt biztosítani a NATO európai tagországainak, ha GDP-jük két százalékát nem költik saját védelmükre. A kétszázalékos hozzájárulás továbbra is elvárás marad, de más a hangnem. Biden elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett lesz Európa mellett, a védelmi garanciát meg fogják adni

– világított rá a nyugat-európai megnyugvás hátterére Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki szerint az európai vezetők is tisztában vannak azzal: Amerika nélkül Európát nem lehet megvédeni.

– A NATO-csúcson megerősítem az Egyesült Államok megingathatatlan elköteleződését az iránt, hogy a szövetségünk minden kihívással szemben erős maradjon. Brüsszelben találkozni fogok az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével is, hogy megbeszéljük, az Egyesült Államok és Európa miként tud szorosan együttműködni a globális kihívásokkal szemben – írta néhány nappal ezelőtt a The Washington Post napilapban megjelent véleménycikkében Joe Biden.

– A legszembetűnőbb változás a transzatlanti kapcsolatokban az lesz, hogy itt egy baráti párbeszédről van szó, ami a Trump-korszak alatt nem, de azelőtt jellemezte a szövetségesi viszonyt

– mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Donald Trump elnöksége alatt sokkal feszültebb volt az Egyesült Államok viszonya Európával, különösen Nyugat-Európával. Ezekben az években döntöttek úgy Washingtonban, hogy részlegesen kivonják a Németországban állomásozó amerikai csapatokat – mivel Trump szavai szerint a németek nem fizettek a védelemért –, az Egyesült Államok pedig számos multilaterális egyezményből – például az iráni atommegállapodásból és a párizsi klímaegyezményből – is kivonult, amik aggodalommal töltötték el a nyugat-európai országokat. Feszélyezték a kapcsolatokat az Európára kivetett amerikai büntetővámok is, Németországot pedig rosszul érintették az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték megépítését célzó amerikai szankciók. Biden azonban nemrég gesztust tett Berlinnek: bizonyos szankciókat feloldott, és az amerikai csapatok kivonásának is megálljt parancsolt.

– Mindez nem jelenti azt, hogy nem az amerikai érdekek érvényesülését tartja majd szem előtt Biden is, s nem lesz vita

– mondta lapunknak Kis-Benedek József. – Ha megnézzük például az amerikai stratégiát, abban egyértelműen Kína a fő ellenség, az európai országok viszont nem akarnak rossz viszonyban lenni Kínával, egy korrekt partnerségi kapcsolatot akarnak kialakítani. Az amerikaiak megtesznek majd mindent, hogy Kínának az Európában elfoglalt szerepét csökkentsék, de Emmanuel Macron francia államfő azt mondta:

Kína legyen az Egyesült Államok problémája, ne a NATO-é

– hangoztatta a szakértő. – Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a NATO-tagországok márciusi külügyminiszteri találkozóján. Gyarmati István szerint azonban megmarad az Oroszországgal kapcsolatos konfrontatív amerikai politika, amelyet, úgy tűnik, Biden még következetesebben fog folytatni. – Közösen fogunk reagálni arra a fenyegetésre, amelyet Oroszország jelent az európai biztonságra az Ukrajna elleni agressziója óta – fogalmazott az amerikai elnök a The Washington Postban. Gyarmati István nem vár áttörést Joe Biden és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozójától, de szerinte önmagában a párbeszéd is egy jelentős lépés.

– A konfrontáció erősödése egyiküknek sem áll érdekében. A válságövezetekben – Szíriában, Afganisztánban – pedig szükség van valamiféle együttműködésre

– mondta Kis-Benedek József.