Már biztos, hogy késik a nyitás az Egyesült Királyságban

A brit parlament megszavazta, hogy június 21-e után is érvényben maradnak a jelenlegi korlátozások.

London, 2020. december 30. A brit parlament londoni épülete 2020. december 30-án. A brit parlament alsóháza a soron kívül összehívott ülésnapon nagy többséggel jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövõbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítõ megállapodást. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga Fotó: Facundo Arrizabalaga

Az Egyesült Királyságban június 21-e után is érvényben maradnak a jelenlegi járványügyi korlátozások

– ezt a kormány javaslatára már a parlament is jóváhagyta, bár több konzervatív képviselő is nemmel szavazott, mert szerintük az intézkedések aránytalanul korlátozzák a polgári szabadságjogokat.

Bár az eredeti nyitási terv szerint a jövő héttől mindenütt visszatért volna az élet a rendes kerékvágásba, mégsem lehet pálfordulással vádolni a kormányt. Mert amikor Boris Johnson brit miniszterelnök még február végén felvázolta a négylépcsős nyitás menetrendjét, nem győzte hangsúlyozni, hogy a kitűzött céldátumok – így június 21-e is – csupán az optimális esetben alkalmazható legkorábbi időpontot jelölik. Az egyes lépcsők közötti öthetes intervallumok éppen arra szolgáltak, hogy ezalatt elemezhessék az addigi enyhítések hatásait, és ennek alapján döntsenek a következő lépésekről.

Az első három fázist nem zavarta meg váratlan esemény, így mostanáig minden a tervek szerint haladt. Most sem arról van szó, hogy a szakemberek rosszul mérték volna fel a korábbi lazítások hatásait, hanem a koronavírus Indiában felfedezett delta variánsának elterjedése miatt kellet módosítani a terven.

Az utóbbi hetekben ugyanis ismét jelentős emelkedés tapasztalható az új megbetegedések számában, és ezek 90 százalékát a brit variánsnál is fertőzőbb delta variáns okozza.

A kórházi ápolásra szorulók száma egyelőre nem emelkedik ugyanilyen mértékben, ami arra utal, hogy az oltás e variáns ellen is véd, de a szakemberek szerint az új mutáns legyőzéséhez még inkább szükség van az oltás második dózisára – amelyet viszont eddig csak a lakosság 58 százaléka kapott meg.

Boris Johnson brit miniszterelnök, miután megkapta az AstraZeneca svéd–brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájának első dózisát március 19-én
Fotó: MTI/AP/Frank Augstein

A következő négy hétben ezért tovább akarják gyorsítani az oltási kampányt, hogy július 19-ig minden negyven év fölötti lakos megkapja a második adag vakcinát is – az eddigi 12 hét helyett akár már nyolc hét elteltével. Közben folyik a fiatalok első körös oltása is – 40 év alatt mindenki mRNS-alapú vakcinát kap –, már a 21 éves korosztálynál tartanak, ez azt jelenti, hogy a lakosság közel 80 százaléka megkapta az első dózist (egydózisú vakcinát egyelőre nem használnak a szigetországban). Hosszabb távon azt is tervezik, hogy az idősotthonokban dolgozó személyzetnek kötelezővé tegyék a két dózis felvételét, de ennek törvénybe foglalása legkorábban ősszel várható.

A mostani hosszabbítás négy hete arra is lehetőséget ad, hogy tovább vizsgálják a megbetegedések és a kórházban kezeltek számának összefüggését. A kormány elsődleges célja ugyanis az, hogy elkerülje az egészségügyi ellátó rendszer túlterheltségét, illetve megelőzze a halálos kimenetelű megbetegedéseket. Ezzel kapcsolatban a minap biztató eredmények láttak napvilágot: a valós esetekre épülő statisztikák azt mutatják, hogy az AstraZeneca, illetve a Pfizer vakcinája a második dózis után 92, illetve 96 százalékos valószínűséggel előzi meg a kórházi kezelést igénylő megbetegedést.

A delta variáns azonban még tartogathat meglepetéseket, ezért június 21-e után is megmaradnak a pubokra, éttermekre, színházakra és sportrendezvényekre vonatkozó létszámkorlátozások, illetve a szociális távolságtartás.

Ezenkívül továbbra is legfeljebb csak harminc ember találkozhat a szabadban, zárt térben pedig csupán hatan jöhetnek össze – ha csak két különböző háztartás tagjairól van szó, rájuk nem vonatkozik ez a korlátozás. Az éjszakai szórakozóhelyeknek is zárva kell maradniuk, és ahol lehetséges, továbbra is a távmunkát kell előnyben részesíteni. Egyedül az esküvők esetében törölték el a létszámkorlátozást, az eseményeken azonban még mindig nem megengedett a tánc.

Bár az érintett iparágak számára súlyos következményekkel járhat a korlátozások meghosszabbítása, ezek többnyire olyan intézkedések, amelyeket az emberek többsége már nem érzékel annyira. Ami viszont nagyon is érzékelhető, az a külföldi utazásról hazatérők karanténkötelezettsége, ami alól a két oltás sem nyújt felmentést, hiszen az Egyesült Királyságban a beoltottak semmilyen területen nem élveznek privilégiumokat.

Miközben tavaly nyáron az alacsony fertőzöttségű (százezer lakosra vetítve legfeljebb heti húsz új megbetegedést regisztráló) országokból karantén nélkül lehetett hazatérni, most mindössze 11 ország szerepel a britek zöld listáján, amelyek között egyetlen európai állam sincs – pedig már több országban is alacsonyabb a fertőzés szintje, mint az Egyesült Királyságban. Egy repülőtereket üzemeltető cég és a Ryanair légitársaság szerint ennek a szigorúságnak nincs tudományos alapja, ezért pert indítanak a kormány ellen, hogy vagy adjanak elfogadható indoklást, vagy enyhítsék a hazatérő turistákra vonatkozó szabályokat.