Hat éve próbálkozik eredménytelenül az Európai Unió egy egységes menekültügyi politika megteremtésével, mostanáig azonban Brüsszelnek nem sikerült érdemi haladást elérni az ügyben, ami elsősorban a bevándorlási hullám dél-európai frontországainak, a migránsok célországainak és a potenciális tranzitországoknak az egymással gyakran szöges ellentétben álló érdek- és véleménykülönbségeivel magyarázható. A menekültkérdés orvoslására ugyan számos kiegészítő kezdeményezés, illetve jogszabály született az elmúlt években, tavaly pedig az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság is előállt a maga migrációs stratégiájával, de a tagállamok közötti állandó szolidaritást központba helyező paktumnak még hosszú utat kell megtennie az érvénybe lépésig – az uniós döntéshozatali folyamatban a tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az már most is nyilvánvaló, hogy az uniós paktum – a jelen formájában – több tagállam számára is elfogadhatatlan, az azonban valószínűtlen, hogy az ügy a közeljövőben az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé kerül.
Josep Borrell szerint nem antiszemita, aki bírálja a zsidó kormányt
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „jogunk van kritizálni zsidókat anélkül, hogy emiatt antiszemitizmussal vádolnának”.