Moszkva nem érdekelt a viszályban

Belpolitikai okok is állhatnak Csehország keményebb oroszellenes fellépése mögött.

6561527 31.05.2021 Employees of Russian embassy in the Czech Republic and their families queue near a check-in desk to register for a flight at the Vaclav Havel Airport as they prepare to depart to Russia from Prague, the Czech Republic. In April, the Czech Republic expelled 18 Russian diplomats over the Kremlin's alleged involvement in the Vrbetice arms depot explosions. Moscow responded by expelling 20 Czech diplomats. The Czech authorities then announced plans to limit the number of Russian Embassy staff in Prague to match the size of the Czech Embassy in Moscow (going forward both embassies will have 32 employees). Eduard Erben / Sputnik (Photo by Eduard Erben / Sputnik / Sputnik via AFP) Fotó: EDUARD ERBEN

– Moszkvát meglepte a cseh kormány bejelentése, nem voltak felkészülve erre az ügyre, ugyanis az orosz–cseh viszony alapvetően pozitív volt, és a mostani botrány eddig csak hátrányokkal járt mindkét országnak

– hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője, emlékeztetve arra, hogy Csehország és Oroszország között idén áprilisban tört ki éles diplomáciai konfliktus. Prága szerint a 2014-ben a dél-morvaországi vrběticei hadianyagraktárakban történt robbanások mögött az orosz katonai hírszerzés állt. Ezt Moszkva elutasítja, és bizonyítékokat követel. Ugyanakkor Oroszország teljesítette a cseh kormány követelését, és a Csehország által megszabott hétfői határ­időig a prágai orosz nagykövetség létszámát hét diplomatára és 25 adminisztratív-műszaki munkatársra korlátozták.

– Áprilisban a cseh kormány teljes kapkodásban, zavarosan nyilatkozott a sajtónak: kijelentették, hogy közzéteszik azokat a dokumentumokat, amelyekre hivatkozva kirobbantották a konfliktust, majd ezt később visszavonták

– emelte ki Ilyash György. A szakértő elmondta azt is, hogy a kijelentéssel kapcsolatban láthatóan hiányzott az előzetes nemzetközi egyeztetés, ugyanakkor az EU és a NATO is kiáll a csehek mellett.

Ilyash György szerint több magyarázat is van arra, mi állhat a mögött, hogy a cseh kormány kirobbantson egy ilyen konfliktust Oroszországgal. – Vegyük alapnak azt, hogy Prága igazat állít, noha furcsa az, hogy hét év után hozzák nyilvánosságra a történteket, és maga a kijelentés sem volt jól előkészítve.

Ezenkívül a konfliktus hatással van több belpolitikai folyamatra is, a kormányzat csökkenő népszerűségére, az orosz Szputnyik V vakcina beszerzésére, a Dukovany atomerőmű befejezésére és a Roszatom kizárására

– mondta a szakértő.

Az orosz diplomaták hétfőn elhagyták a cseh fővárost Fotó: AFP/Eduard Erben

Moszkva viszont ezt nem nézte tétlenül: Csehországot felvette az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára, ahol így a csehek mellett csak az Egyesült Államok található.

– Prága helyében nem lennék nyugodt, ugyanis nem zárható ki, hogy előbb vagy utóbb az oroszok találnak majd olyan ügyet, amit kijátszhatnak a csehek ellen, ugyanakkor az oroszok pragmatikusak a külpolitikában, nem akarnak oroszellenességet

– emelte ki Ilyash György. Szerinte a közép-európai régióban nincs általános szembenállás Moszkvával. Ez Oroszországnak sem érdeke: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a cseh konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ugyan a cseh kormány gerjeszti a feszültséget, ettől még a két ország kapcsolata nem fog rosszra fordulni, mert a két nép nem ellensége egymásnak.

Ilyash György szerint az orosz viszonylatban kétfajta megközelítés létezik Európában: egyes országok, például a balti országok, az északi országok, a lengyelek elutasítanak minden együttműködést Moszkvával. Az országot kizárnák a nemzetközi és gazdasági együttműködésekből. A pragmatikus országok, mint Franciaország, Németország és Magyarország is elfogadja, hogy Oroszországot, mivel nagyhatalom, nem lehet elszeparálni, karanténba zárni; viták ugyan vannak, de Moszkva nélkül nincs stabilitás Európában.

Ilyash György hozzátette:

meghatározó lesz Joe Biden amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin júniu­si találkozója.

Eddig az USA a szankciók és a szeparáció politikáját követte. Ugyanakkor mutatkoznak olyan jelek az elmúlt pár hónapban, hogy Joe Biden a német és francia megközelítést fogadhatja majd el, ami a közép-európai régióra is hatással lesz.

Lavrov nem vár áttörést. – Oroszország nem vár áttörést Vlagyimir Putyin és Joe Biden június 16-án esedékes genfi csúcstalálkozójától – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy tegnapi moszkvai sajtótájékoztatón. – Oroszország nem táplál illúziókat, és nem próbálja azt a benyomást kelteni, hogy áttörések vagy történelmi döntések lesznek. De maga az a tény, hogy a két vezető nukleáris hatalom az első számú vezetők szintjén tárgyal egymással, természetesen fontos és támogatandó – mondta. Nehezményezte, hogy a NATO mind nagyobb szabású hadgyakorlatait már közvetlenül az orosz határok közelében rendezik meg, ami szerinte nem kedvez a párbeszédnek és a problémamegoldási erőfeszítések összehangolásának. (MTI)