Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) ma megerősítette a volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytiglani szabadságvesztésének fenntartását.
Ez azt jelenti, hogy a 78 éves Ratko Mladics élete hátralévő részét börtönben tölti.
További fellebbezésnek nincs helye, az ítélet jogerős.
A szerbek többsége nem várt mást, mint amilyen ítélet született végül. Mladics kultusza ugyan fokozatosan mintha halványulna, de máig él a szerbek körében. Az ilyen események, mint a hágai döntés, talán csak még inkább növelik népszerűségét, hiszen a szerbek többsége úgy véli, a hágai Nemzetközi Törvényszék eleve azért jött létre, hogy megbüntesse a szerbeket. Az eddig elítéltek kétharmada ugyanis szerb, miközben a délszláv háborúban mindegyik fél követett el gaztetteket, háborús bűncselekményeket.
Az egykori boszniai szerb tábornokot nemzettársai közül sokan a törökverő szerb nemzeti hősök egyikének tekintik. Mladics maga nevezte ugyanis „törököknek” a bosnyákokat, akik ősei valójában többnyire a törökök által muzulmán hitre térített szerbek. A tábornok képei sok helyen felbukkannak, szúrós tekintetével emléktárgyakon, pólókon, porceláncsészéken is gyakran találkozhatunk. Néhány településen azt is kezdeményezték, hogy teret vagy utcát nevezzenek el róla.
A tábornok elleni vádiratot 1995-ben nyújtották be. Ezt követően 16 évig szökésben volt. 2011-ben – egyik unokatestvére vajdasági házában – a román határhoz közeli Lázárföldön tartóztatták le. 2017-ben, az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben találta bűnösnek a bíróság. Háborús és emberiesség elleni bűncselekmények mellett a srebrenicai népirtásért is felelősnek nyilvánították. Védelme panaszt nyújtott be az eredeti ítélet ellen.
A srebrenicai áldozatok családtagjai közül is sokan utaztak Hágába, hogy végigkövessék a végső tárgyalást, arra számítva, hogy az ítélet jogerőssé válik. A boszniai szerb erők 1995-ben Srebrenicánál több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. Mladics, aki akkor a szerb erők parancsnoka volt, a védelem szerint nem is tartózkodott akkor Srebrenicában, a katonák pedig bosszút álltak a korábban a szerbeket ért atrocitásokért.
A szerb parlament 2010-ben elítélte a srebrenicai mészárlást. A képviselők együttérzésüket és bocsánatkérésüket fejezték ki az áldozatok családjának. Alekszandar Vucsics jelenlegi szerb elnök 2015 júliusában lerótta kegyeletét Srebrenicában a bosnyák áldozatok előtt, ami történelmi gesztusnak számított. A megemlékezésen bosnyákok kövekkel dobálták meg. Szerbiában pedig a legtöbben most már elismerik ugyan, hogy történtek gaztettek Srebrenicában, de tagadják a népirtás tényét és Mladics bűnösségét.
Az egykori tábornok – az eddigi megnyilvánulásai alapján – mélyen hitt abban, hogy a boszniai szerbség csak fegyverekkel menthető meg a muzulmán–bosnyák hegemóniától.
Az ott élő szerbek közül is sokan úgy tartják, ha akkor nem védi meg őket, a szerbek eltűntek volna Bosznia-Hercegovinából, és a boszniai Szerb Köztársaság sem jöhetett volna létre.
Az 1992 és 1995 közötti délszláv háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. A Nemzetközi Törvényszék gyakran vádolta meg a szerb vezetést, hogy nem működik kellőképpen együtt a fő háborús bűnösök elfogásában. Mladics korábban azt mondta az egyik tárgyaláson:
– Engem olyan helyzetbe hozott a sors, hogy védenem kellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, melyet a nyugati hatalmak szétvertek. Nem én kezdtem a háborút.
Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez feltétel volt kézre kerítése, erre évekig mégsem került sor. Sokak szerint a szerb titkosszolgálatok segítsége nélkül nem sikerülhetett volna ilyen sokáig bujkálnia.
Mladics ügyében bármilyen ítélet született volna a felmentésen kívül, Szerbiában igazságtalannak tartották volna. Sokak szerint a boszniai szerbek tábornoka a sorstól már korábban megkapta büntetését. Lánya, Ana 23 évesen öngyilkosságot követett el. Az egyik magyarázat szerint az apja tettei miatti szégyenérzetből, a másik szerint szerelme halála miatt, aki szintén a boszniai hadszíntéren vesztette életét.
Az ukrán sajtó és az Euronews riportja szerint nem bántalmazás okozta Sebestyén József halálát, ám a nyilvánosságra került bizonyítékok és tanúvallomások más képet festenek.
A Hamász vezetői a túszok sorsát is ehhez kötnék.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
Erdogan felajánlotta, hogy a tanácskozást ismét Isztambulban tartsák meg.
Az ukrán sajtó és az Euronews riportja szerint nem bántalmazás okozta Sebestyén József halálát, ám a nyilvánosságra került bizonyítékok és tanúvallomások más képet festenek.
A Hamász vezetői a túszok sorsát is ehhez kötnék.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
Erdogan felajánlotta, hogy a tanácskozást ismét Isztambulban tartsák meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az ukrán sajtó és az Euronews riportja szerint nem bántalmazás okozta Sebestyén József halálát, ám a nyilvánosságra került bizonyítékok és tanúvallomások más képet festenek.
A Hamász vezetői a túszok sorsát is ehhez kötnék.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
Erdogan felajánlotta, hogy a tanácskozást ismét Isztambulban tartsák meg.
Az előterjesztést a 90 fős parlament jelen lévő képviselői közül 44 támogatta és heten ellenezték.
Nemzetközi felháborodás a Kneecap körül.
A hatóságok szerint a célja a régió destabilizálása lehetett.
Természetes jelenség lehet.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
Erdogan felajánlotta, hogy a tanácskozást ismét Isztambulban tartsák meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
