A brit védelmi minisztérium hivatalos irataira bukkantak vasárnap egy angliai buszmegállóban – osztotta meg az információt a BBC brit közszolgálati médiatársaság azok után, hogy a megtaláló a birtokába juttatta a dokumentumokat.
A mintegy ötvenoldalas, eső áztatta iratkötegről kiderült, hogy a brit királyi haditengerészet HMS Defender nevű rombolójának fekete-tengeri útjáról készült előzetes kockázatelemzés.
Múlt hét szerdán az orosz parti őrség egyik hajójáról figyelmeztető lövéseket adtak le, egy Szu–24-es katonai repülőgépről pedig bombákat dobtak le a brit romboló útvonalába a krími Fiolent-foknál a Fekete-tengeren, aminek következtében a hadihajó elhagyta Oroszország területi vizeit.
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az egyik munkavállalójuk hagyta el a fontos iratokat, aki egyből jelentette is az esetet. Hozzátették: vizsgálatot indítottak az ügyben. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: az „elhagyott” dokumentum esete feltételezhetően szivárogtatás volt.
– Egy ilyen kockázati elemzés titkosított, nem fogja senki magával vinni, amikor felszáll a buszra, és közben olvasgatni, majd ottfelejteni egy buszmegállóban
– jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. A felfedett dokumentumok egy része arról árulkodik, hogy a brit védelmi minisztérium illetékesei felvázolták az orosz fél lehetséges reakcióit a szerdai incidens előtt. Bár a minisztérium a romboló lépését az ukrán felségvizeken való ártatlan áthaladásnak nevezte a dokumentumban, az egyik forgatókönyv szerint számoltak Oroszország agresszív válaszlépéseivel. Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, amelyet a Nyugat továbbra is ukrán területként tart számon. A BBC szerint a dokumentum alátámasztja: a hadihajó megjelenésének az volt a célja, hogy kifejezze az Egyesült Királyság, mint NATO-tagország támogatását Ukrajna felé.
Georg Spöttle szerint ugyanakkor a brit akció hírszerzési célokat szolgált, illetve tesztelte az eszkalációs lépcsőt, vagyis azt, hogy meddig mennek el az oroszok, amennyiben a Defender nem hagyja el a felségvizeiket.
– A HMS Defender nevű hadihajó a legmodernebb hírszerzési eszközökkel volt felszerelve, tehát fel tudták mérni, hogy milyen frekvenciákat használnak az oroszok, hogyan kommunikálnak egymás közt és a főhadiszállással. Továbbá fel tudták mérni, hogy milyen felszerelés van az orosz hajókon és vadászgépeken
– fejtette ki a szakértő.
London szerint egyébként nem dördültek el figyelmeztető lövések, a brit hadihajó pedig nemzetközileg elismert útvonalon haladt Odesszából Georgia felé.
– Nyilvánvalóan ők sem akarták bevallani, hogy orosz fenségvizeken kémkedtek, meg tesztelték az orosz haditengerészetet. Értelemszerűen tagadják, mert komoly konfliktust generáltak
– magyarázta Georg Spöttle.
Az elkövetkezendő időszakban ráadásul állandósul a NATO jelenléte Oroszország közelében, hétfőn kezdődött meg ugyanis a július 10-ig tartó Sea Breeze 2021 nevű katonai gyakorlat a Fekete-tengeren. Az ukrán–amerikai szervezésű, nemzetközi hadgyakorlaton idén 32 ország vesz részt, köztük több NATO-tagállam is. Georg Spöttle elmondta, hogy mivel az Egyesült Államok messze van Ukrajnától és Oroszországtól is, számukra nincs akkora tétje, hogy provokálják Oroszországot egy ilyen hadgyakorlattal. A Nézőpont Intézet elemzője az esemény kapcsán hozzáfűzte: nyílt titok, hogy Joe Biden fiának nagyon komoly üzleti érdekei vannak Ukrajnában.
