Szivárogtatás követte az oroszok elleni kémkedést

Bár a britek és az oroszok között zajló múlt szerdai, fekete-tengeri incidenst már eddig is számos bizonytalanság övezte, a szálakat még inkább összekuszálta, hogy a brit hadihajó akciójáról szóló iratok egy buszmegállóban kötöttek ki vasárnap. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: az „elhagyott” dokumentum esete feltételezhetően szivárogtatás volt.

epa09295231 (FILE) - A handout photo made available by the British Royal Navy showing the Royal Navy warship HMS Defender off the coast of Scotland, 19 May 2019 (reissued 23 June 2021). The Russian Ministry of Defence on 23 June 2021 announced it Russian bombers had dropped four bombs in front of the British destroyer as warning shots when it crossed into Russian waters in the Black Sea. EPA/LPhot Ben Shread / BRITISH ROYAL MANDATORY CREDIT: MOD/CROWN COPYRIGHT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES Fotó: LPhot Ben Shread / BRITISH ROYAL

A brit védelmi minisztérium hivatalos irataira bukkantak vasárnap egy angliai buszmegállóban – osztotta meg az információt a BBC brit közszolgálati médiatársaság azok után, hogy a megtaláló a birtokába juttatta a dokumentumokat.

A mintegy ötvenoldalas, eső áztatta iratkötegről kiderült, hogy a brit királyi haditengerészet HMS Defender nevű rombolójának fekete-tengeri útjáról készült előzetes kockázatelemzés.

Múlt hét szerdán az orosz parti őrség egyik hajójáról figyelmeztető lövéseket adtak le, egy Szu–24-es katonai repülőgépről pedig bombákat dobtak le a brit romboló útvonalába a krími Fiolent-foknál a Fekete-tengeren, aminek következtében a hadihajó elhagyta Oroszország területi vizeit.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 14-én közreadott képen egy orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

A védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az egyik munkavállalójuk hagyta el a fontos iratokat, aki egyből jelentette is az esetet. Hozzátették: vizsgálatot indítottak az ügyben. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: az „elhagyott” dokumentum esete feltételezhetően szivárogtatás volt.

– Egy ilyen kockázati elemzés titkosított, nem fogja senki magával vinni, amikor felszáll a buszra, és közben olvasgatni, majd ottfelejteni egy buszmegállóban

– jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. A felfedett dokumentumok egy része arról árulkodik, hogy a brit védelmi minisztérium illetékesei felvázolták az orosz fél lehetséges reakcióit a szerdai incidens előtt. Bár a minisztérium a romboló lépését az ukrán felségvizeken való ártatlan áthaladásnak nevezte a dokumentumban, az egyik forgatókönyv szerint számoltak Oroszország agresszív válaszlépéseivel. Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, amelyet a Nyugat továbbra is ukrán területként tart számon. A BBC szerint a dokumentum alátámasztja: a hadihajó megjelenésének az volt a célja, hogy kifejezze az Egyesült Királyság, mint NATO-tagország támogatását Ukrajna felé.

Georg Spöttle szerint ugyanakkor a brit akció hírszerzési célokat szolgált, illetve tesztelte az eszkalációs lépcsőt, vagyis azt, hogy meddig mennek el az oroszok, amennyiben a Defender nem hagyja el a felségvizeiket.

– A HMS Defender nevű hadihajó a legmodernebb hírszerzési eszközökkel volt felszerelve, tehát fel tudták mérni, hogy milyen frekvenciákat használnak az oroszok, hogyan kommunikálnak egymás közt és a főhadiszállással. Továbbá fel tudták mérni, hogy milyen felszerelés van az orosz hajókon és vadászgépeken

– fejtette ki a szakértő.

London szerint egyébként nem dördültek el figyelmeztető lövések, a brit hadihajó pedig nemzetközileg elismert útvonalon haladt Odesszából Georgia felé.

– Nyilvánvalóan ők sem akarták bevallani, hogy orosz fenségvizeken kémkedtek, meg tesztelték az orosz haditengerészetet. Értelemszerűen tagadják, mert komoly konfliktust generáltak

– magyarázta Georg Spöttle.

Az elkövetkezendő időszakban ráadásul állandósul a NATO jelenléte Oroszország közelében, hétfőn kezdődött meg ugyanis a július 10-ig tartó Sea Breeze 2021 nevű katonai gyakorlat a Fekete-tengeren. Az ukrán–amerikai szervezésű, nemzetközi hadgyakorlaton idén 32 ország vesz részt, köztük több NATO-tagállam is. Georg Spöttle elmondta, hogy mivel az Egyesült Államok messze van Ukrajnától és Oroszországtól is, számukra nincs akkora tétje, hogy provokálják Oroszországot egy ilyen hadgyakorlattal. A Nézőpont Intézet elemzője az esemény kapcsán hozzáfűzte: nyílt titok, hogy Joe Biden fiának nagyon komoly üzleti érdekei vannak Ukrajnában.

– Nagyon közel áll Ukrajnához, és megpróbál ebből politikai és katonai tőkét kovácsolni – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.