A tálibok nem folytathatják ott, ahol abbahagyták

Rohamléptekkel menetelnek a tálibok a teljes afganisztáni hatalomátvétel felé: a csütörtöki közleményük szerint immár a határok kilencven százaléka és az ország területének nyolcvanöt százaléka van az ellenőrzésük alatt. A tálibok az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim mozgalom, ugyanakkor állításuk szerint sokat változtak az elmúlt két évtizedben: mérséklődtek, és készen állnak a nemzetközi kapcsolatok kialakítására, illetve együttműködésre a többi afgán politikai erővel. Úgy tűnik, a tálibok elkerülhetetlennek tűnő hatalomátvételét a környező államok is elfogadták, és az elmúlt hetekben intenzíven tárgyalnak a mozgalom vezetőivel. – A tálibok az afgán társadalom részét képezik, jelenleg az egyik legerősebb politikai erő, és eszerint kell részt vállalniuk Afganisztán újjáépítésében, különben a háború soha nem ér véget az országban – vallja Iszmatulla Irgasev, Üzbegisztán afgán ügyekért felelős elnöki különmegbízottja, akivel Taskentben beszélgettünk a kialakult helyzetről.

Moszkva, 2021. július 9. Szuhail Sahín, Mavlavi Sahabuddin Dilavar és Mohammad Naim, az afganisztáni radikális iszlamista tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai (b-j) egy moszkvai sajtóértekezletre érkeznek 2021. július 9-én. MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko

– Egyforma kapcsolataink vannak minden egyes afgán belpolitikai erővel, és senkit nem részesítünk előnyben. Semlegességet vallunk, és őszintén szeretnénk elősegíteni a békét Afganisztánban, anélkül, hogy beavatkoznánk Afganisztán belügyeibe – mondja a Magyar Nemzetnek Iszmatulla Irgasev, Üzbegisztán afgán ügyekért felelős elnöki különmegbízottja. Az üzbég fővárosban szervezett nagyszabású regionális konferencia szünetében beszélgettünk vele, amely Közép- és Dél-Ázsia jövőjével, a gazdasági fejlődéssel, az infrastrukturális összeköttetésekkel és a digitális átalakulással foglalkozott. Mindez elképzelhetetlen egy stabil és békés Afganisztán nélkül.

Iszmatulla Irgasev, Üzbegisztán afgán ügyekért felelős elnöki különmegbízottja Fotó: Bendarzsevszkij Anton

Az elmúlt öt évben bámulatos politikai és gazdasági átalakuláson átesett Üzbegisztán is központi helyen foglalkozik szomszédjával. Irgasev szerint a regionális összeköttetések és a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztése az afganisztáni nemzeti megbékélés egyik eszköze lehet, és az ország a híd szerepét töltheti be Közép- és Dél-Ázsia összekötésében.

– Afganisztán ősi szomszédjai vagyunk. A közös történelem, a közös kultúra, a szokások és a vallás is összeköt bennünket

– mondja az üzbég elnök afganisztáni különmegbízottja. Emiatt szerinte az egyetlen helyes út Taskent számára a semlegesség, a belügyekbe való be nem avatkozás. Ennek megfelelően minden afgán belpolitikai erővel tárgyalnak, beleértve az Asraf Gháni elnök által vezetett kormányzatot és a tálibokat is.

A tálib mozgalom politikai irodája küldöttségének tagjai egy moszkvai sajtóértekezletre érkeznek július 9-én
Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

A tálibok több évnyi harcokat követően 1996-ra vonták ellenőrzésük alá Afganisztán nagy részét, és létrehozták a vallási fanatizmusra épülő államot, az úgynevezett Iszlám Emirátust. Bevezették az iszlám jogrendszert, a sariát, betiltották a nők iskoláztatását, az ünnepségeket, a filmkészítést, a televíziót és a világzene hallgatását. Kötelezővé tették a szakállnövesztést a férfiaknak, illetve kínzással, megcsonkításokkal és nyilvános kivégzésekkel büntették meg a rendszer ellenségeit. A mozgalom az al-Kaida terrorszervezet és más muzulmán terrorsejtek 1999 utáni befogadásával nemzetközi biztonsági kockázattá vált. A 2001. szeptember 11-i merényletet követően az Egyesült Államok háborút indított Afganisztánban, a tálibok hatalma néhány hónap alatt összeomlott, azonban nem tűntek el, és az ország déli, dél-keleti területeire húzódtak vissza.

Az Asia Foundation 2009-es közvélemény-kutatása szerint az afgánok csaknem fele ekkor a tálibokkal szimpatizált a központi, Egyesült Államok által támogatott kormánnyal szemben. Az elmúlt évtizedben a tálibok fokozatosan erőre kaptak, amivel Washington nem tudott mit kezdeni.

A Donald Trump előző amerikai elnök tavalyi, tálibokkal kötött megegyezése után a mozgalom terjeszkedése drasztikusan folytatódott, és mára az amerikai katonák kivonulásával párhuzamosan egyre több területet szereznek.

Állításuk szerint már az ország területének nyolcvanöt százalékát birtokolják.

Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amelyet átadtak az afgán kormányerőknek
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Iszmatulla Irgasev szerint ugyanakkor a tálib mozgalom az elmúlt két évtizedben sokat változott. A tálibok jelenleg maximálisan távol tartják magukat az Iszlám Államtól és az al-Kaidától, és Afganisztán jelenlegi legjobb politikai alternatívájaként mutatkoznak. Hivatalos képviseletük van Dohában, és tárgyalásokat folytatnak a környező államokkal, beleértve Oroszországot is, ahol egyébként hivatalosan terrorszervezetnek minősülnek.

– Vannak közvetlen kapcsolataink a tálibokkal, és a tárgyalások során mi is elmondjuk nekik, hogy az Iszlám Emirátus újjáélesztése helytelen döntés lenne – magyarázta lapunknak az üzbég álláspontot a politikus. – Meg kell őrizni az összes állami intézményt, amelyeket az elmúlt húsz évben hoztak létre. Biztosítani kell az emberi jogokat, különösen a nők jogait. Amennyiben együtt akarnak működni a nemzetközi közösséggel, akkor ezeket figyelembe kell venniük, és ezzel nagyon is tisztában vannak – véli Irgasev.

– Afganisztán több mint negyven éve háborúban él. Rengetegen menekültek el, rengetegen vannak bajban, szegénységben. A nemzetgazdaságuk romokban hever. Ezért, ha a tálibok hatalomra kerülnek – és azt el kell ismerni, hogy ők is afgánok, ők is részei ennek az afgán társadalomnak – nekik is részt kell vállalniuk Afganisztán újjáépítésében.

Nem vehetik a hatalmat kizárólagosan a saját kezükbe, az új kormánynak minden afganisztáni politikai erőt reprezentálnia kell. Csak ez biztosíthatja a szilárd és tartós békét Afganisztánban. Máskülönben a polgárháború folytatódni fog

– mondta a Magyar Nemzetnek Iszmatulla Irgasev.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bár a tálibok katonailag egységesen lépnek fel, belülről egészen szerteágazó, különböző nézeteket valló csoportokat alkotnak, amelyeket kizárólag az iszlám konzervatív értelmezése fog össze. Nagy kérdés az is, hogy mennyire lehet hinni a tálibok vezetőinek – és hogy egyáltalán mennyire tudják majd betartatni az ígéreteiket a különböző csoportok között. Nem árt tudni azt sem, hogy az elmúlt években a táliboknak többször ajánlották, hogy alakítsanak hivatalos politikai pártot, és békés úton küzdjenek meg a hatalomért, de a mozgalom ezekre az ajánlatokra nem reagált.

Az afganisztáni béke és stabilitás nem csak a régió számára létfontosságú: a keleti nyitás politikája révén Magyarország sokat tett az elmúlt években a közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztéséért, és ebben segített a régió legnépesebb országa, Üzbegisztán nyitási politikája. A térség dinamikusan fejlődik, amit a hazai vállalatok is igyekeznek kihasználni. Az Afganisztánban zajló háború, és a radikális ideológia terjedése azonban megakaszthatja ezt a fejlődési folyamatot. Másrészt a dolgok rossz irányba fordulása egy újabb migrációs hullámmal fenyegeti Európát: a harcok elől az elmúlt hetekben már több tízezer ember szökött át a szomszédos Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Iránba és Pakisztánba. Azonban ha a háború nem ér véget, és a tálibok az ígéreteik ellenére folytatják a radikális vallási politikát, akkor a helyzet nagyságrendekkel súlyosbodhat.

Az afgán biztonsági erők fegyveresei egy ellenőrzőponton a dél-afganisztáni Kandahár tartományban július 14-én
Fotó: MTI/EPA/M. Sadiq