Harcba szállnak a francia Republikánusok

A franciaországi Île-de-France régió elnöke, Valérie Pécresse csütörtökön bejelentette, hogy elindul a jövő évi elnökválasztáson. Az még kérdéses, hogy a Republikánusok meg tudnak-e egyezni egy jelöltben vagy előválasztást tartanak, mindenesetre hiányoznak az olyan nagy formátumú jobboldali politikusok, mint Jacques Chirac vagy Nicolas Sarkozy.

2021. 07. 24. 7:20
74153232
French president Jacques Chirac (R) gestures next to his successor Nicolas Sarkozy as he leaves the Elysee Palace during the formal handover of power ceremony, 16 May 2007 in Paris. Sarkozy, a 52 year-old former interior minister was elected president on May 06, easily beating the Socialist Segolene Royal on a promise of radical economic and social change. AFP PHOTO / JACQUES DEMARTHON (Photo by JACQUES DEMARTHON / AFP) Fotó: JACQUES DEMARTHON
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Kész vagyok arra, hogy a köztársaság első női elnöke legyek” – a Le Figaro című francia jobboldali napilapnak nyilatkozva jelentette be Valérie Pécresse politikus, hogy elindul a jövő évi elnökválasztáson. A Párizst is magába foglaló Île-de-France régió vezetője úgy fogalmazott: „Szeretném rendbe tenni az országot. 2022-ben Franciaországnak mindent elölről kell kezdenie. Ezen a nyáron elkezdem az utazásaimat, hogy személyesen találkozhassak a francia emberekkel.”

Az 54 éves politikus, aki kétszer volt kabinetminiszter és a kormány szóvivője Nicolas Sarkozy elnöksége idején, nem hivatalos tagja a Republikánusok pártjának. Négy évvel ezelőtt létrehozta saját, Soyons Libres (Legyünk szabadok) nevű politikai mozgalmát azért, hogy megakadályozza, hogy a jobboldal 2017-es választási kudarca után a jobboldali szavazók a centrista-liberális ­Emmanuel Macron vagy a radikális jobboldali Marine Le Pen felé húzzanak. Valérie Pécresse most úgy fogalmazott: sajnálja, hogy az elmúlt öt évben „nagyon kevés reformot” hajtottak végre. – Rossz választások, félintézkedések, határozatlanság – vonta meg a mérleget az elmúlt időszakról Pécresse. Majd határozottan hozzátette: rendet akar tenni az országban.

– Most mindenki megértette, hogy az elnökválasztás hármas mérkőzés lesz – jelentette ki korábban, a júniu­si regionális választások után Xavier Bertrand, az északi, bevándorlás által súlyosan érintett Haute-de-France újraválasztott régióelnöke, aki már márciusban szintén jelezte: Macron és Le Pen kihívójaként indul az elnökválasztáson.

A jobboldalon Valérie Pécresse előtt csak Xavier Bertrand nyilvánította magát hivatalosan jelöltnek, de kategorikusan kijelentette, hogy nem hajlandó részt venni egy lehetséges republikánus előválasztáson. Bertrand-nal ellentétben Pécresse elmondta: nyitott arra, hogy részt vegyen egy ilyen megméretésen. Úgy fogalmazott: – Kötelességünk egyesülni, együtt játszani, mert egyetlen jelöltre van szükségünk a jobboldali szövetségből. Nem félek az előválasztástól – tette hozzá.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott:

a Republikánusoknál az a kérdés, hogy az általuk kijelölt szeptember 25-i kongresszuson meg tudnak-e állapodni egy jelöltben vagy inkább előválasztást tartanak.

A szakértő kiemelte, hogy Xavier Bertrand nem véletlenül hiányzott a különböző republikánus jelölteket összefogó hét eleji találkozóról, ugyanis nincs jó viszonya volt párttársaival. Szerinte a jobboldalon legtöbben abban reménykednek, hogy kikerülhetik az előválasztást és találnak egy mindenki számára elfogadható jelöltet, ugyanakkor jelenleg nincs olyan komoly személy, aki kiemelkedne a mezőnyből és egyértelműen a második fordulóba jutásra esélyes, ellentétben a korábbi, meghatározó jobboldali politikusokkal, mint Jacques Chirac vagy Nicolas Sarkozy.

Nicolas Sarkozy-hez és Jacques Chirac-hoz hasonló formátumú politikusokat keresnek Fotó: Europress/AFP/Jacques Demarthon

A Politico közvélemény-kutatási adatai szerint ha most lennének a választások, Xavier Bertrand az első fordulóban a szavazatok 17 százalékát gyűjtené össze, így Macron és Le Pen mögött a harmadik helyen végezne. A legfrissebb felmérések szerint az is látható, hogy a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron támogatottsága megnőtt: 31:24 százalékos arányban vezet Marine Le Pennel szemben az első fordulóban. Soós Eszter Petronella úgy látja: az elnök népszerűségi mutatójának emelkedése betudható annak, hogy többek között a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén felszabadult a közhangulat az országban, ugyanakkor nincsenek nagy társadalmi konfliktusokat okozó reformbejelentések sem. Az elnökválasztás két fordulóját 2022. április 10-én és 24-én tartják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.