Egy nem létező ország nem létező elnöke, egy nem létező Európai Unió háttértámogatásával provokálja és támadja Magyarország miniszterelnökét, mert az nem hajlandó támogatni e nem létező országnak a nem létező Európához való gyorsított ütemű csatlakozását. A nem létező elnök egy nem létező (bár szerinte történelmi jelentőségű) teljesítményre hivatkozik, hogy ő egész Európát védi egy nem létező veszélytől.
E nem létező veszély nem más, mint az, hogy az ő hősies háborúja nélkül Oroszország már az Atlanti partvidékig bezárólag elfoglalta és rabigába hajtotta volna Európát. Orbán Viktornak tehát meg kellene hajolnia e hősiesség előtt, mert ő (mármint a nem létező elnök) minden erejével védi őt is (mármint Orbán Viktort) e veszélytől.
És az már igazán „csekély” áldozat, hogy e nem létező ország beléphet az Európai Unióba és attól kezdve egy végtelenített pénzszivattyún keresztül Európa minden pénze az e nem létező országban „ideiglenesen” állomásozó és azt valójában kifosztó globális hatalomgazdasági óriásvállaltokhoz áramlik.
Ögyes, mondhatnánk erre, mert ezzel szemben viszont van egy nagyon is létező erős, öntudatos és elszánt Magyarország, amelynek van egy létező miniszterelnöke, akinek van tudása ahhoz, hogy szembenézzen mindazzal, ami létezik, van bátorsága, hogy e létező megvédése érdekében cselekedjen, és lesz becsületes kitartása is ahhoz, hogy e nem létezőkkel szemben megvédje a létezőt. Magyarországot és egész Európát, amely utóbbi nagyon is létezik, csak uralmi struktúrái tesznek meg mindent annak érdekében, hogy ne létezzen.
Mindez egy elvont abszurd dráma vagy éppen paródia is lehetne, de nem az, ez sajnos ma a valóság, pontosabban a valóságok világháborúja. E háború azért lehet ilyen abszurd, mert a világ már túl komplex ahhoz, hogy bárki képes legyen arra, hogy közvetlenül átlássa, ezért szükség van egy technikai közvetítőre, ami a média, ez a szó a latinban a közvetítő többes száma. Ám szerény és semleges technikai közvetítés helyett a média globális valóságipari művekként üzemel, és tárolja emberek százmillióit a hamis valóságok ketrecében.
E nem létező ország nem létező elnöke, az őt támogató európai uniós uralmi struktúra és megbízójuk a globális médiát is mozgató és az egész világot igazgató „nem létező” szuperstruktúra nem egyszerűen Orbán Viktort, Magyarországot és Európát akarja eltiporni, hanem magát a valóságot. Persze csak akkor, ha mi ezt hagyjuk! Ám, hogy miként kellene „nem hagyni”, azt ma elég nehéz prognosztizálni.
Feltehetőleg a történelmi jelentőségű Orbán Viktor–Donald Trump-találkozó után kicsit közelebb kerülhetünk e drámai kérdés megválaszolásához.
A szerző közgazdász
