Bár Magyarország és Németország viszonyát a közelmúltban számos konfliktus beárnyékolta, a Mathias Corvinus Collegiumon belül működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért a két ország közötti hasonlóságokra összpontosít. Nem volt ez másképp keddi eseményükön sem, amelyen Andreas Rödder német történész legújabb kötetét mutatták be.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora Konzervatív 21.0 – A polgári Németország programja című könyvében arról számol be, hogy az elmúlt években a németországi néppártok támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, és nemcsak a Szociáldemokrata Párt (SPD), hanem a hagyományosan magas támogatottsággal rendelkező uniópártok népszerűsége is folyamatosan csökken – ami veszélybe sodorhatja az ország demokratikus berendezkedését.
A budai Várban található Főőrség épülete kedden zsúfolásig telt az esemény résztvevőivel, akik kíváncsian várták a német CDU (Kereszténydemokrata Unió) tagjaként is tevékenykedő történésszel folytatott pódiumbeszélgetést. Az eseményen Andreas Rödder elmondta, hogy
Németországban az utóbbi időben polarizálódott a közvélemény egy baloldali, tekintélyelvű identitáspolitika és egy ennek ellenszegülő nacionalista jobboldal között, míg az ezek között elhelyezkedő politikai közép csendben maradt.
– Úgy láttam, ez a megfelelő idő arra, hogy megírjam ezt a könyvet, amelyben a konzervativizmus fogalmát akartam megvitatni és aktualizálni – jelentette ki. Hozzátette: az unió az utolsó németországi néppárt, amely politikai legitimációját abból nyeri, hogy a politikai közepet képviseli. A történész továbbá arról is beszámolt, hogy a túlságosan balra tolódott német kormánypárt legnagyobb kihívása a jövőben az lesz, hogy saját identitását újonnan kifejlessze, és a jövőben helytálló koncepciókkal rukkoljon elő.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke elmondta: a polgári Németország tízpontos programját tartalmazó kötet akár még magyar kormányprogramnak is elmenne. Hozzáfűzte: ha mindenki így gondolkodna Németországban, kevesebb súrlódás lenne a két ország között.
Orbán Balázs arra is kitért: a nyugati civilizációban bekövetkezett polarizáció oka, hogy a baloldal idejétmúltnak tekinti azokat az alapelveket és értékeket, amelyek sikeressé tették a kultúránkat, például a hagyományos családmodellt és a nemzetállam elvét, míg a jobboldal szerint a probléma éppen ott kezdődik, hogy elhagyjuk ezeket az értékeket.
