Plágiummal vádolják Angela Merkel utódját

Armin Laschet hivatkozás nélkül vett át részeket könyvében. Korábban a Zöldek jelöltje is hasonló ügybe keveredett.

Armin Laschetnek, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió elnökének és kancellárjelöltjének választási plakátjait nézik meg nagyítóval. Fotó: Friso Gentsch Forrás: MTI/AP/DPA/Friso Gentsch

Ismét bocsánatkérésre kényszerült Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje, miután kiderült, hogy plagizált egy 2009-ben megjelent könyvében. A másolásra Martin Heidingsfelder plágiumok felderítésére specializálódott szakember világított rá: felfedezte, hogy még Észak-Rajna–Vesztfália integrációs minisztereként a Die Aufstiegsrepublik című migrációról szóló könyvében hivatkozás nélkül vett át részeket Karsten Weitzeneggertől, aki a fenntartható fejlődés témájában tanácsadó.

A politikus nem is tagadta a vádakat, azonnal elismerte hibáját, és elrendelte, hogy ellenőrizzék le újra a könyvét.

Armin Laschetnek, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió elnökének és kancellárjelöltjének választási plakátjait nézik meg nagyítóval
Fotó: MTI/AP/DPA/Friso Gentsch

A plagizált szerző egyébként nem csinált nagy ügyet a dologból. Karsten Weitzenegger Twitter-oldalán először még azon viccelődött,

hogy mikor először hallott az esetről, kapásból letagadta, hogy ilyen butaságot írt volna.

Később a dpa német hírügynökségnek azt nyilatkozta, egy 2008-as bielefeldi migrációs konferencián megfogalmazott gondolatait idézték, de ezek inkább általános ismeretekről szóltak, ezért szerzői jogvédelem alatt sem állnak.

Mint arra a német média sietett emlékeztetni, Németországban a plágium vétségét nagyon komolyan veszik. A szociáldemokrata családügyi miniszter, Franziska Giffe például idén lemondott tisztségéről, annak ellenére, hogy az egyetem végül nem állapított meg szándékos másolást doktori értekezésében.

Rövid időn belül ez a második eset, hogy Armin Laschetnek bocsánatot kellett kérnie. Két héttel ezelőtt azután kényszerült magyarázkodása, hogy lencsevégre kapták, amint jókat nevetgél, miközben Frank-Walter Steinmeier német elnök a több tucat életet követelő áradásokról tart tájékoztatót.

Angela Merkel lehetséges utódja ellen mindenesetre éppen azután időzítették a vádakat, hogy nemrégiben napvilágot látott, kihívója, a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is plagizált könyvében. Egy osztrák kutató szúrta ki, hogy a választások előtt kiadott Jetzt – Wie wir unser Land erneuern („Most – Így újítjuk meg országunkat”) hemzseg a hivatkozás nélkül átvett részektől:

a 240 oldalas írásban a másolt részek 22 A4-es oldalt tesznek ki.

A szerző és pártja ugyan eleinte próbálta politikai támadásként beállítani a leleplezést, mondván senki nem kútfőből ír könyvet, és csupán nyilvános forrásokból dolgozott, később azonban elismerte, hogy mégis jobb lett volna, ha rendes lábjegyzeteket használ.

Szerencsére a könyv nem önéletrajzi írás, a politikusnak ugyanis azzal is erősen meggyűlt a baja.

Az alaposabb elemzésből kiderült, hogy Annalena Baerbock önéletrajza tele volt – az ő szavaival élve – pontatlanságokkal, melyek furcsa módon mind a javára tévedtek.

Ilyenek például, hogy azt állította, jogász, miközben sosem szerezte meg a végzettséget. Vagy, hogy dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, miközben csak rendszeresen támogatta őket. De nem mondott igazat újságírói és brüsszeli munkatapasztalatairól sem: előbbiről kiderült, hogy csak gyakornokként dolgozott, utóbbiról, hogy mindössze egy európai parlamenti képviselő németországi irodájában vállalt munkát.

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje folyamatos magyarázkodásra kényszerült
Fotó: Europress/AFP/STEFANIE LOOS

Ennél is súlyosabb, hogy már az adócsalás és korrupció árnyéka is rávetült.

Előbb azt ásták elő, hogy 25 ezer eurót (körülbelül kilenc millió forintot) „elfelejtett” bevallani az adóhatóságnál, az extra juttatást ráadásul saját pátja szavazta meg a járványhelyzetre való tekintettel.

Utóbb pedig azzal vádolták, hogy több tízezer eurót vett fel jogosulatlanul ösztöndíjként doktori képzéséhez, amit ráadásul végül nem szerzett meg.

A botrányokat a pártok is megérzik a szeptemberi választások előtt. Miközben a Zöldek májusban még előzték a CDU/CSU pártszövetséget, azóta támogatottságuk jelentősen bezuhant.

https://www.facebook.com/EuropeElects/photos/a.495881743941836/1629365700593429/

A közvélemény-kutatások szerint bárki is lesz Angela Merkel utódja, egyikük sem túl népszerű. Egy héten készült felmérés szerint Armin Laschetet 17 százalék, Annalena Baerbockot 19 százalék, a szociáldemokraták jelöltjét, Olaf Scholzot 18 százalék látná szívesen a kormány élén, miközben 45 százalék egyiküket sem választaná.