Ilyenek például, hogy azt állította, jogász, miközben sosem szerezte meg a végzettséget. Vagy, hogy dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, miközben csak rendszeresen támogatta őket. De nem mondott igazat újságírói és brüsszeli munkatapasztalatairól sem: előbbiről kiderült, hogy csak gyakornokként dolgozott, utóbbiról, hogy mindössze egy európai parlamenti képviselő németországi irodájában vállalt munkát.
Fotó: Europress/AFP/STEFANIE LOOS
Ennél is súlyosabb, hogy már az adócsalás és korrupció árnyéka is rávetült.
Előbb azt ásták elő, hogy 25 ezer eurót (körülbelül kilenc millió forintot) „elfelejtett” bevallani az adóhatóságnál, az extra juttatást ráadásul saját pátja szavazta meg a járványhelyzetre való tekintettel.
Utóbb pedig azzal vádolták, hogy több tízezer eurót vett fel jogosulatlanul ösztöndíjként doktori képzéséhez, amit ráadásul végül nem szerzett meg.
A botrányokat a pártok is megérzik a szeptemberi választások előtt. Miközben a Zöldek májusban még előzték a CDU/CSU pártszövetséget, azóta támogatottságuk jelentősen bezuhant.
A közvélemény-kutatások szerint bárki is lesz Angela Merkel utódja, egyikük sem túl népszerű. Egy héten készült felmérés szerint Armin Laschetet 17 százalék, Annalena Baerbockot 19 százalék, a szociáldemokraták jelöltjét, Olaf Scholzot 18 százalék látná szívesen a kormány élén, miközben 45 százalék egyiküket sem választaná.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!