A Díz-Canel kormány az év elején igyekezett gazdasági reformokat bevezetni, melyek eredményeként a helyi pénz, a kubai peso leértékelődött és a magánszektor egyre nagyobb szabadságot kapott. Ez az országban a legnagyobb kormányellenes megmozdulás a Szovjetunió összeomlása utáni súlyos gazdasági válság idején, 1994 augusztusában kirobbant, zavargásba torkolló tüntetés óta.
Az Egyesült Államokban többen kiálltak a kubai tiltakozások mellett: Miami városában a kubai közösség tagjai vonultak az utcákra, Ron DeSantis, Florida kormányzója pedig azt írta közösségi oldalára, „Florida támogatja Kuba népét, amikor utcára vonulnak a havannai zsarnoki rezsim ellen. A kubai diktatúra évtizedek óta elnyomta a kubaiakat és most megpróbálják elhallgattatni azokat, akik elég bátrak felemelni hangjukat a katasztrofális politika ellen”.
– Az Egyesült Államok támogatja a véleménynyilvánítást és a gyülekezés szabadságát Kuba-szerte, és határozottan elítéli az egyetemes jogaikat gyakorló békés tüntetők elleni fellépést
– jelentette ki Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa
A kormányellenes tüntetésekre válaszul a Díaz-Canel kormány támogatói is megjelentek az utcákon, közéjük tartozott az 52 éves Aylin Guerrero is, aki úgy véli, hazafiként kötelessége megvédenie a kormányt. A kormánypártiak azzal vádolták a tüntetőket, hogy zsoldosok, akiket az Egyesült Államok fizet, ugyanis a Fehér Ház évente körülbelül húszmillió dollárt fordít arra, hogy „támogassa a demokráciát” a karibi országban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!