Üzbegisztán újraosztaná a lapokat Közép-Ázsiában

Történelmi nemzetközi konferencián először találkoztak Taskentben Közép- és Dél-Ázsia vezetői. Már a helyszínnek is szimbolikus jelentősége volt: a nemrégiben még a szovjet múltban élő, bezárkózott Üzbegisztán néhány év alatt bámulatos változáson ment át, a térség egyik vezető hatalmává lépett elő. Terveik is ehhez mérten ambiciózusak. Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke egy szoros és konstruktív együttműködést vizionált a régió országai között. Az éppen az összeomlás szélén álló Afganisztán azonban még beleszólhat az álmokba.

Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke. Forrás: Üzbég elnöki sajtószolgálat.

Üzbegisztán fővárosát július közepén a Közép- és Dél-Ázsia fórumáról szóló fehér zászlók borították, a belváros minden kereszteződésében és az utak mentén rendőrök és speciális alakulatok álldogáltak. A legforgalmasabb útvonalra kihelyezett hatalmas kijelzőit pedig az egyik dél-ázsiai államvezető egész alakos képe díszíti a következő szöveg kíséretében: „Üdvözöljük országunkban Pakisztán miniszterelnökét, Imran Khant.”

Maximális biztonság az üzbég fővárosban
Fotó: Bendarzsevszkij Anton

Ez most nem Oroszországról és Kínáról szól

Az alig öt évvel ezelőtt még a közép-ázsiai régió és a világ többi része előtt is zárt Üzbegisztán nagyszabású nemzetközi konferenciát tartott, amelyre 44 országból 37 külügyminiszteri és 15 parlamenti delegáció, valamint 29 nemzetközi szervezet vezetője érkezett. A már említett Imran Khan mellett itt volt az Európai Unió „külügyminisztere”, Josep Borrell, továbbá Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani.

– Lavrov öltönyét sürgősen ki kell vasalni, nem jelenhet meg így!

– aggodalmaskodott a konferencia helyszínéül szolgáló Hilton recepciójánál az orosz delegáció egyik képviselője. Valamivel később aztán valóban kiemelt helyen foglal helyet az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, mellette pedig a kínai kollégája, Vang Ji.

Ez a konferencia azonban nem Oroszországról és Kínáról szól, hanem a régió országairól. Az esemény történelminek is nevezhető: először találkoznak egymással közösen Közép- és Dél-Ázsia vezetői. – Mára a világ a globális geopolitikai átalakulások korszakába lépett, ami kihívásokkal és új lehetőségekkel is jár. Ilyen körülmények között a Közép- és Dél-Ázsia – ahol ma körülbelül kétmilliárd ember él – közötti kölcsönös kapcsolatok felélesztése még fontosabb folyamattá válik – nyitotta meg az eseményt az üzbég elnök. A konferenciával Üzbegisztán több célt követett: az egyik a regionális együttműködések elősegítése a közép- és a dél-ázsiai államok között. Üzbegisztán Közép-Ázsia minden államával határos, ezért kulcsfontosságú a szerepe.

A másik a biztonsági aspektus: az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és a tálibok térhódítása egy egészen új helyzetet teremt a térségben, amire Afganisztán minden szomszédjának fel kell készülnie.

És volt egy harmadik, önmarketing jellegű célja is: megmutatni a külvilágnak, hogy Üzbegisztán kinyitott, a térség egyik legfontosabb szereplőjévé vált, és hatalmas átalakuláson ment keresztült az elmúlt öt évben.

Kilépés a szovjet múltból

Az átalakulás már szemmel látható. A fővárosban, Taskentben mindenfelé épülő felhőkarcolókat és gondozott parkokat látni. A nagyobb boltokban már elfogadják a bankkártyákat, sőt még valutát is lehet váltani – négy-öt évvel ezelőtt ez még egyáltalán nem volt természetes. Az országot 1989 óta irányító Islom Karimov 2016-os halála után a vezetést az addig kormányfői posztot betöltő Savkat Mirzijojev vette át – és elindította Üzbegisztánt a reformok és a nyitás útján.

Taskent belvárosa, háttérben a televíziótoronnyal
Fotó: Bendarzsevszkij Anton

A hamarosan 64. születésnapját ünneplő Mirzijojev 2017-ben valutapiaci liberalizációt hirdetett, jelentősen csökkentette a vámtarifákat, véget vetve elődje protekcionista politikájának, valamint egyszerűsítette az áruk mozgását. 2018-ben jött a piac liberalizációja, majd a bankszektor reformja (addig a bankoknak csak formális szerepük volt az üzbég központi bank alatt), majd 2019-ben jött a radikális adóreform, amely másfél-kétszeresével csökkentette az adóterheket. Az ország bejelentkezett a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), a vízumkorlátozásokat pedig feloldották. Így történhetett meg, hogy a korábban nehezen megközelíthető országba az Európai Unió területéről harminc napig vízummentesen utazhatunk. Terjedni kezdett az internet, a városokban kiépítették a 4G mobilhálózatot, a sajtó működése pedig egyre szabadabb.

Az elindított reformok gyorsan meghozták eredményt: már 2018-ban megduplázódott az országba érkező külföldiek száma, 2019-ben 3,7-szeresével nőttek a külföldi befektetések, a GDP pedig a Covid–19-járvány előtti évben 5,6 százalékkal emelkedett, a közép-ázsiai államok közötti kereskedelem pedig négy év leforgása alatt megötszöröződött.

A növekedésnek ugyanakkor megvan a háttere: az aranytartalékokat tekintve a 34,7 milliós lakosságú Üzbegisztán a negyedik helyen áll a világon, uránkészletekben az ötödik, gyapottermesztésben hetedik, gázkészleteket tekintve pedig a tizennegyedik.

Üzbegisztánban hatalmas, kiaknázatlan turisztikai kincs lapul. A terület korábban az Óperzsa Birodalomhoz tartozott, majd Nagy Sándor birodalmának a része lett. Az ősi selyemút olyan 2500-3000 éves városai találhatóak itt, mint Szamarkand, Hiva és Bukhara, de Taskentben őrzik a világ legrégebbi, a VII. századra datálható Koránját is.

A Miri Arab vallási iskola a Regisztán téren. Történelmi kincsekben is gazdag az ország
Fotó: Bendarzsevszkij Anton

– A fórum Üzbegisztán fejlődésének fontos történelmi időszakában zajlik. Következetesen szisztematikus, demokratikus reformokat folytatunk a közélet minden területén. Ezek nagyszabású és visszafordíthatatlan reformok. Az üzbég külpolitika fő eredménye a közép-ázsiai országokkal – Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal – bekövetkezett kardinális változás lett. Közös erőfeszítéssel sikerült a régiónkban új, a bizalomra és kölcsönös támogatásra épülő kapcsolatot építenünk – foglalta össze a változásokat a fórumon az üzbég elnök.

Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke.
Forrás: Üzbég elnöki sajtószolgálat

A konferencián Mirzijojev konkrét javaslatcsomaggal állt elő, melynek részei a rendszeres találkozók, Üzbegisztánt Afganisztánnal és Pakisztánnal összekötő vasút terve; a turizmus fejlesztése közös brandek és turistaútvonalak elindításával; a bűnözés és a drogkereskedelem elleni közös fellépés; a kulturális kapcsolatok, a technológia és az innováció fejlesztése; környezetvédelem és közös kutatómunka.

A térség jövője Afganisztánon múlhat

Mindezeknek a terveknek azonban az egyik kulcsszereplője Afganisztán, amely éppen az összeomlás szélén áll. A nemzetközi erők szeptember 11-re tervezett – de alighanem már augusztusban megvalósuló kivonása – nehéz helyzetbe hozza Ashraf Ghani rendszerét. A konferencia második nyitóbeszédét tartó afgán elnök a digitális gazdaságról, a reformokról és az ipari forradalomról beszélt, de közben gyűlnek a felhők a feje felett. Az amerikai kivonulással párhuzamosan nagy harcokkal visszatérő tálibok Afganisztán egyre több területét foglalják el, és az ország északi részének már mintegy hetven százalékát uralmuk alatt tartják. Az afgán határőrök és katonai alakulatok több ezer civillel együtt az elmúlt hetekben a szomszédos Üzbegisztánba és Tádzsikisztánba menekültek a tálibok elől.

Az afgán biztonsági erők fegyveresei egy ellenőrző ponton a dél-afganisztáni Kandahár tartományban lévő Szpin Boldak település közelében. Meddig bírják?
Fotó: MTI/EPA/M. Sadiq

Ezt a mozzanatot emelte ki a konferencián Josep Borrell, az E urópai Unió kül -és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szerint a káoszba fulladó Afganisztán az egész régióra nagy hatással lesz, mert a regionális biztonság veszélyeztetése mellett hozzájárul a radikális eszmék terjedéséhez is.

Valójában már egyre kevesebben bíznak a jelenlegi afgán kormányzat túlélésében, de az amerikai hírszerzés is csak fél évet ad nekik. Habár a konferencián jelen volt az afgán elnök, Ashraf Ghani, és nem voltak ott a tálibok képviselői, miközben a régió gyakorlatilag minden országa már tárgyal a radikális iszlám mozgalommal: július elején járt a hivatalos tálib delegáció Moszkvában, július 11-én pedig Türkmenisztán fogadta őket. Így a közép- és dél-ázsiai régió további együttműködése és fejlődése nagyban az afganisztáni események függvénye lesz, amelyekre Üzbegisztánnak egyelőre nincs ráhatása.