Csak többórás késéssel érkezett meg kedden vietnami látogatására Kamala Harris amerikai alelnök, miután a hanoi amerikai nagykövetség lehetséges „akusztikus támadásokról” számolt be, amelyek célpontja esetleg Harris lehetett. Az alelnök végül is megérkezett Szingapúrból Hanoiba, a washingtoni külügyminisztérium pedig bejelentette, kivizsgálja a vietnami képviseleten tapasztalt egészségügyi anomáliát.
Az eset a France24 francia állami televíziós hírcsatorna szerint nem egyedülálló, hasonló, elektronikus támadásnak tartott incidensekre 2016 óta többször is sor került az Egyesült Államok kubai, kínai, németországi, ausztráliai követségein, illetve tajvani képviseletén – sőt magában Washingtonban is.
A Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttes hirtelen fellépő szédülést, fejfájást, látásromlást, hányingert, erős fejfájást és egyéb panaszokat okozott, amelyek miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált. Vezető tisztviselők elmondták, hogy a tünetek miatt már két amerikai diplomatát kimenekítettek Vietnamból. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a Deutsche Welle német közszolgálati médium szerint közölte, az incidens senkit sem érintett Kamala Harris környezetéből, s a biztonsági vizsgálatok után úgy döntöttek, az alelnök folytathatja programját.
A hanoi incidenst megelőzően múlt héten az Egyesült Államok berlini nagykövetségén észlelték a rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amelyek hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre, júliusban pedig a bécsi nagykövetségen is tapasztalták a tüneteket. A Der Spiegel német hetilap rámutatott: minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, amelynek személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó. Hozzátették:
a német hírmagazin és a Bellingcat oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatásának megállapításai szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési program keretében olyan módszeren dolgoznak, amellyel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal.
Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok – kutatók egy része ez utóbbi felé hajlik. Mindazonáltal ma még nem ismerik a Havanna-szindróma valódi okát, s lehetséges tetteseket sem azonosítottak. Sőt még az sem világos, hogy az amerikai diplomatákat ért incidens egyáltalán támadásnak minősíthető-e – megalapozatlan spekulációk ugyanakkor Oroszországra mutogatnak.
