A világ vezető ipari hatalmait – Franciaország, Németország, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Olaszország, Egyesült Királyság, valamint Európai Unió – tömörítő G7-országcsoport keddi virtuális találkozóján nem sikerült megállapodni róla, hogy a nyugati szövetségesek Afganisztánból való végleges kivonulását halasszák el. Joe Biden amerikai elnök korábban az augusztus 31-i határidőt jelölte meg az USA katonai szerepvállalásának a végdátumaként, ám az időközben kialakult humanitárius válsághelyzetre való tekintettel a közelmúltban több NATO-tag is szorgalmazta a Kabulból induló légi folyosók nyitvatartását.
A G7 rendkívüli ülését követően több amerikai sajtóforrás is magas rangú tisztviselőkre hivatkozva írt róla, hogy Bident nem sikerült meggyőzni, az amerikai elnök az egyeztetésen kollégái tudtára adta, hogy lényegében „lehetetlen” mindenkit kihozni Afganisztánból.
Joe Biden az afgán helyzetet értékelő sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár még kedd délután megerősítette, hogy az elnök valóban nem nevezett meg új kivonulási céldátumot.
– Németország nem tudja az amerikaiak jelenléte nélkül folytatni az evakuálást
– húzta alá, kijelentve, hogy Berlin Iránnal és Pakisztánnal működik együtt a lehetséges menekülthullám menedzselése ügyében. Az ülést összehívó Boris Johnson, a G7 brit elnökségének vezetője Londonban pedig kifejtette, hogy a britek az utolsó pillanatig mentik majd az embereket Kabulból. Johnson szerint a G7-ek egy ütemtervet is elfogadtak a tálibokkal való együttműködésre vonatkozóan.
A tálibok szóvivője ezzel egy időben megerősítette a korábbi ultimátumot, miszerint augusztus 31-ig be kell fejezni a külföldiek evakuálását az országból.
– Mindenkinek ezen dátum előtt kell távoznia. Utána már nem fogjuk engedni őket, változik a hozzáállásunk
– nyomatékosította Zabihullah Mudzsáhid, akit a nemzetközi tudósítók idéztek. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel – főként az értelmiségi – afgánok távozásának az ösztönzésével, elmondása szerint a tálibok ugyanis mindenki biztonságát garantálják. Mint arra figyelmeztetett, ezentúl egyetlen afgánnak sem szabad a kabuli reptérre mennie. Mudzsáhid arról is beszélt, hogy a légi kikötő körüli kaotikus állapotok, az ott összegyűlt tömeg kontrollálása problémát okoz a fegyvereseiknek.
A reptéren belül a nyugati szövetségesek, főként az amerikaiak tartják fenn a rendet, kívül pedig a tálibok őrködnek. Csak az elmúlt tíz napban közel 59 ezer embert evakuáltak nyugati országokba, ám a helyszíni humanitárius és civil szervezetek tegnap újfent arra figyelmeztettek, hogy ennél jelentősen több külföldi, valamint afgán akarja elhagyni az országot.
A G7-találkozót megelőzően több száz brit NGO közölte egy közös nyílt levélben, hogy az evakuálás tervezett végével is óriási számban maradnak védtelenek Afganisztánban, London előzetes, ötezer afgán menedékkérő áthelyezéséről szóló ajánlata pedig aránytalanul kevés.
Az USA egyébként csak hétfőn ezer afgánt menekített ki, miközben Lengyelország hétszázötvenre becsülte az általa eddig evakuáltak számát. Párizs a tálib hatalomátvétel óta kétezer franciát és afgán segítőiket utaztatta Franciaországba. A hollandok friss tájékoztatása szerint összesen nyolcszáz embert szállítottak el Afganisztánból. Tegnap reggel egy 184 főt szállító gép landolt az amszterdami Schipol reptéren, közülük mindössze kilenc utasnak volt holland útlevele, írta tegnap a NOS holland közszolgáltató.
Az afgán menedékkérőkkel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) részéről tegnap megismételték Ursula von der Leyen hétvégi üzenetét, miszerint Európának „erkölcsi kötelessége” a védtelenek befogadása. Eric Mamer, a testület vezető szóvivője Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva mindenesetre azt is kijelentette, hogy
az unió dolgozik azon is, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek mielőbb hazatérhessenek – ebben pedig az Afganisztánt körülvevő országok lehetnek az uniós tagállamok segítségére.
Ursula von der Leyen, az EB elnöke is részt vett a G7-ek tegnapi videókonferenciáján. Mint azt az ülést követően Brüsszelben elmondta, Afganisztán tragédiája óriási visszalépés a nemzetközi közösségnek. A migrációs dimenzióról szólva hangoztatta, hogy a tagállamok az illetékes miniszteri tanácsban mielőbb egyezzenek meg az EB terítéken lévő migrációs javaslatáról. – Véget kell vetnünk az ad hoc megoldásoknak – mondta, megerősítve, hogy az uniós bizottságnak önmagában nincs hatásköre a menedékkérők áthelyezésére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint egyrészt valóban szükség van rá, hogy az unió segítse a tálib hatalomátvétel miatt veszélybe került afgánokat, ugyanakkor nem szabad újabb piacot teremteni az embercsempész-hálózatoknak.
– Világos, hogy az Európai Unió határait védenünk kell
– szögezte le Michel.
Borítókép: MTI/AP/Jose Luis Magana
