Éppen annak a napnak az egyéves évfordulóján látogatott tegnap Angela Merkel Moszkvába, amikor Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt – kómába esett. Nem meglepő tehát, hogy a német kancellár az orosz államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján sietett leszögezni: arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy engedje szabadon Alekszej Navalnijt, mivel az ellenzéki politikus elítélése elfogadhatatlan. Az orosz ellenzéki politikus ügye miatt az elmúlt hónapokban jelentősen megromlott a viszony Berlin és Moszkva között, Angela Merkel azonban ezzel kapcsolatban leszögezte: „Még ha jelenleg komoly nézeteltérések is vannak közöttünk, beszélünk egymással, és ennek a jövőben is így kell lennie, hogy a német–orosz kapcsolatokat mindig értékelni tudjuk.”
Vlagyimir Putyin is igyekezett hízelegni a leköszönő kancellár asszonynak. Mint fogalmazott: „Németország továbbra is az egyik legfontosabb partnerünk, ami részben az ön elmúlt tizenhat évben szövetségi kancellárként tett erőfeszítéseinek köszönhető.” Az orosz elnök arra is kitért, hogy telefonon folyamatosan kapcsolatban áll a német kancellárral. Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzésében rámutatott:
Merkel ugyan távozik, de Putyin még a hivatalában marad, ez a helyzet pedig az orosz elnöknek kihívást jelent.
Éveken át ugyanis Merkel volt Putyin kapcsolata az Európai Unióhoz, az ő telefonszáma volt Európa telefonszáma, s még mindig nem lehet tudni, ki veszi át a helyét. A FAZ szerzője szerint ez lehet akár Emmanuel Macron francia elnök is, de az sem kizárt, hogy Merkel német kancellár székének örököse áll majd az EU élére az Oroszországgal való kapcsolattartás tekintetében.
A moszkvai tárgyaláson egyébként a felek többek között megvitatták az afganisztáni helyzetet, amellyel kapcsolatban az orosz elnök megjegyezte: nagyon fontos megakadályozni, hogy terroristák hatoljanak be a közép-ázsiai köztársaságokba. Szó esett továbbá a kelet-ukrajnai konfliktusról is, amelyben Angela Merkel közvetítői szerepet tölt be.
Németország igyekszik ugyanis véget vetni az ukrán kormányerők és az oroszbarát szeparatisták közötti félig „befagyott” konfliktusnak, amely mintegy 14 ezer ember halálát okozta azóta, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet.
– Sajnos nem sikerült békét kötnünk, hiszen a kijevi vezetés úgy döntött, nem a béke jelenti a megoldást a helyzetre – fogalmazott Vlagyimir Putyin a Moszkvából egyenesen Kijevbe repülő Merkellel az oldalán.
A kelet-ukrajnai konfliktuson kívül a német kancellár egy másik kérdésben, az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében is képviselte Ukrajna álláspontját.
Németország ugyanis biztosítani kívánja, hogy Oroszország a jövőben is Ukrajnán keresztül juttassa el Európába a gázt, hogy ez utóbbi ne veszítse el a tranzitból származó jelentős bevételét. Ukrajna számára kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt, miután a Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben lejár. A Németország és az Oroszország között húzódó gázvezeték megépítését az Egyesült Államok és számos európai ország is bírálta, amelyek attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi Nyugat-Európát az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal is fenyegetett, ám júliusban megállapodásra jutott Németországgal a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban.
