Még nagyobb fenyegetést jelenthetnek a tálibok ellenségei

Életre kelt az Iszlám Állam csoportja, amely még a tálibokat is mérsékeltnek tartja.

2021. 08. 27. 15:55
A member loyal to the ISIL waves an ISIL flag in Raqqa
A terrorszervezethez csatlakoztak volna az elfogott magyarok Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új fajta biztonsági fenyegetéssel néz szembe Afganisztán, ugyanis minden jel arra mutat, hogy a tálib hatalomátvétel következtében a helyi terrorszervezetek megerősödni látszanak, beleértve a Horaszán Tartomány Iszlám Államát (ISKP) is. Az ISIS-K néven is ismert csoport vállalta magára a csütörtök éjszaka Kabulban végrehajtott öngyilkos merényleteket, amelyek halálos áldozatainak száma már száz fölött van. Sajtóértesülések szerint legkevesebb 13 amerikai katona és 90 afgán – köztük 28 tálib – hunyt el a támadások következtében.

Minden nap, amíg Afganisztánban vagyunk, egy új nap, amikor az ISIS-K célba veheti a kabuli repülőteret, hogy megtámadják az amerikaiakat, szövetségeseiket és az ártatlan civileket

– mutatott rá Joe Biden amerikai elnök a csoport jelentette veszélyre. Katherine Zimmerman Közel-Kelet-szakértő a Fox News hírcsatornának elmondta, a legnagyobb fenyegetést jelenleg az jelenti, hogy egy robbanószerkezettel felszerelt merénylő bemegy a tömegbe és felrobbantja magát Kabul repülőterén.

Az Iszlám Állam terrorszervezet afganisztáni csoportja a régió történelmi nevéről, Horaszánról kapta a nevét, az országban működő terrorcsoportok közül őket tartják a legszélsőségesebbnek és a legerőszakosabbnak. Az ISIS-K 2015 januárjában jött létre, amikor az Iszlám Állam elsöprő sikereket ért el és nagy területeket foglaltak el Irakban és Szíriában. Sajtóértesülések szerint korábban az Iszlám Állam finanszírozta az ISIS-K akcióit. Az afganisztáni terrorszervezet tagjai főként olyan afgánok és pakisztániak, akik még a tálibokat is mérsékeltnek tartják.

Szakértők szerint az ISIS-K és a tálibok közti legnagyobb különbség a saría (iszlám jog) értelmezésében van, amelyre előbbi tagjai sokkal szigorúbban tekintenek.

Az Iszlám Állam szerint a tálibok hitehagyottak és rossz muszlimok, mert hajlandók tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, álláspontjuk szerint ezzel elárulták a dzsihád céljait. Feltehetőleg ez az oka annak, hogy az iszlamista csoportok sorra gratuláltak a táliboknak, amikor két héttel ezelőtt bevonultak Kabulba, az Iszlám Állam szervezetei azonban ezt nem tették meg. Az ISIS-K tudatta: továbbra is harcolni fognak a tálibok ellen.

Másképpen határozzák meg ellenségeiket. Az Iszlám Állam mindenkit annak tekint – a tálibokat, a síitákat és a Nyugatot –, aki nem fogadja el elképzeléseiket

– magyarázta Zimmerman.

Az ENSZ július 15-i jelentése szerint az ISIS-K afganisztáni harcosainak száma 500 és 1500 közé tehető, akik elsősorban a fővárosban és környékén vannak jelen. A világszervezet afganisztáni missziója (UNAMA) az idei év első négy hónapjában 77 támadást tulajdonított az Iszlám Államnak, amely háromszor több, mint 2020 ugyanezen időszakában. Az Egyesült Államok szerint májusban ők robbantottak egy főként síita lányoknak fenntartott iskolában Kabulban. A merényletben 85-en vesztették életüket és legalább háromszázan megsérültek. Egy hónappal később egy brit, taposóaknák kiiktatásának céljából létesült civil szervezet tíz munkatársát végezték ki Baglán tartományban, az ország északkeleti felében. Az ausztrál Institute for Economics and Peace (IEP) 2018-ban a világ négy legveszélyesebb terrorszervezeteihez sorolta a csoportot. 2020-ban például egy kabuli kórház szülészeti osztályán hajtottak végre merényletet, amelyben 24-en, főként nők és gyermekek haltak meg. Célpontjaik egyébként főként az afganisztáni kisebbségek – hazarák, szikhek –, újságírók, civil szervezetek munkatársai és a katonák.

Az ISIS-K célja, hogy káoszt és bizonytalanságot teremtsen annak érdekében, hogy más szervezetekből kiábrándult harcosokat toborozzanak, valamint, hogy a lakosság feltegye magának a kérdést: biztonságot tud-e számukra nyújtani bármelyik kormányzat

– írta cikkében Amira Jadoon amerikai biztonságpolitikai szakértő és Andrew Mines terrorizmussal foglalkozó amerikai kutató.

Iszlamista tálib fegyveresek a kabuli repülőtér felé vezető úton őrködnek, miután az előző nap két öngyilkos merénylő pokolgépeket robbantott a kabuli légikikötőnél    Fotó: MTI/EPA

A szerzők hozzátették, elsősorban a dzsihadista veterán harcosokat, valamint a városi lakosság fiataljait igyekeznek megszólítani és azt igyekeznek elérni, hogy ne váljanak irreleváns szereplőkké a térségben. A szakértők még bizonytalanok annak tekintetében, hogy ha véget érnek az evakuációs műveletek és az amerikai kontingens is távozik Afganisztánból, az milyen helyzetet fog teremteni az ISIS-K számára. Jadoon és Mines egyetértenek abban, hogy a csütörtöki támadás egyértelműen jelzi, súlyos fenyegetést jelentenek az ország biztonsága számára, hosszú távon pedig nemzetközi szinten is.

Borítókép: Az Iszlám Állam zászlaját lengeti a szervezet egyik tagjai a szíriai Rakkában
Fotó: Stringer

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.