Kedd délután rendkívüli videókonferencián egyeztetnek Afganisztánról az uniós tagállamok külügyminiszterei – ezt Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be hétfőn a Twitteren.
Afganisztán válaszúthoz érkezett. A polgárok biztonsága és jóléte, valamint a nemzetközi biztonság forognak kockán
– írta az uniós diplomácia vezetője. Az EU recsegő-ropogó külpolitikáját már a hétvégén megannyi kritika érte, amiért az eszkalálódó afgán helyzet közepette a politikai nyilatkozatok szintjén is késés volt tapasztalható.
Charles Michel, az Európai Tanács vezetője végül vasárnap este szólalt meg az ügyben: mint azt a Twitteren írta, folyamatosan egyeztet Josep Borrellel a fejleményekről, az uniós állampolgárok, alkalmazottak és családtagjaik biztonsága pedig rövid távon egyértelmű prioritást jelent.
Ugyanennyire egyértelmű, hogy tanulságokat kell levonnunk a történtekből
– tette hozzá önkritikusan. Az EU bizottságának külügyekben illetékes szóvivője hétfőn az amerikai külügyminisztérium kezdeményezésére készült közleményt osztott meg – ebben a világ összesen hatvan országa, köztük huszonöt uniós állam szorgalmazzák, hogy a tálibok biztosítsák a szabad elutazást mindazoknak, akik el akarják hagyni Afganisztánt.
Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke lapzártánkig saját közleménnyel még nem állt elő, hanem a nemzetközi közösség idézett dokumentumát hozta nyilvánosságra a közösségi oldalain.
Az afgánok megérdemlik, hogy békében, biztonságban és méltóságban élhessenek
– áll többek között a szövegben.
Segítségre szorul az EU
Az uniós országok egyébként hétfőn is folyamatosan menekítették a diplomatáikat, azok segítőit és családtagjaikat a tálibok kezére került országból. Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Finnország a helyi diplomáciai képviseletek ideiglenes bezárásáról is tájékoztattak. Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben tízezerre becsülte a németek által Afganisztánból kimenekítendő személyek számát. Párizs szerint az afganisztáni francia intézményekben dolgozó, összesen hatszáz afgán már a múlt héten megérkezett Franciaországba. Helsinki összesen 170 helyi alkalmazottnak és családtagjainak kínált nemzetközi védelmet. Lengyelország negyvenöt afgánnak adott humanitárius vízumot. Az uniónak ugyancsak van saját missziója az országban, azonban a delegáció afgán tagjainak, helyi szakértőinek kimenekítését az uniós tagállamok végzik – Brüsszelnek ugyanis nincs jogosítványa saját hatáskörben humanitárius vízumok kiadására. Spanyolország az elsők között jelezte, hogy emiatt az uniós misszió segítségére siet.
Összetett és érzékeny megbeszéléseket folytatunk
– tájékoztatott az EU afgán küldöttségének helyzetéről a brüsszeli bizottság hétfőn.
Migrációs válsághelyzet jöhet
Bizonyosan a külügyminiszterek keddi tanácskozásán is téma lesz, hogy a 38 milliós lakosságú országban történtek szinte azonnal nyomás alá helyezik az EU migrációs politikáját. Az uniós bizottság még 2020 őszén állt elő új migrációs javaslatcsomaggal, aminek azonban azóta sincs kellő támogatottsága az uniós tagállamokat tömörítő Tanácsban.
Az idő lejárt, nem várhatunk tovább a menekültügyi csomag elfogadásával
– intette óva a tagállamokat Margaritísz Szkínász, az európai életforma előmozdításáért felelős biztos a hét végén. Az ENSZ friss becslése szerint a tálib hatalomátvétel rövid távon félmillió afgánt kényszerít otthona elhagyására. Eközben a berlini külügyminisztérium egy államtitkára a Deutsche Welle portálnak nyilatkozva már arról beszélt: félő, hogy a 2015-ös migrációs krízis megismétlődik.
Emlékezetes: akkor több mint egymillió menedékkérő érkezett Európába a szíriai polgárháború eszkalálódása miatt. Hat uniós tagállam egyébként a múlt héten levélben tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy nem állítják le az afgánok kitoloncolását. Azóta, mindössze pár nap leforgása alatt az aláírók közül Németország, Hollandia és Belgium is meggondolták magukat, s a háborús helyzetre való tekintettel leálltak a deportálással. Ausztria – ahol nemrég egy kislány afgánok általi meggyilkolása váltott ki felháborodást – hétfőn beismerte, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján jelenleg valóban nem lehetségesek a kitoloncolások.
Mérlegelnünk kell az alternatívákat
– vélekedett Karl Nehammer belügyminiszter, akit az osztrák Der Standard idézett. A tárcavezető elmondása szerint az ügyet az uniós belügyminiszterek szerdai videókonferenciáján is előhozza majd.
Borítókép: Josep Borrell egy sajtókonferencián
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET / POOL
