Szőlő, akác, uborka, levendula – A brüsszeli túlszabályozások története

Még mindig nem jutott nyugvópontra a levendulaügy. Korábban a francia gazdák félelmeinek a V4NA is hangot adott, közben az Európai Bizottság is reagált az ügyre, és Soros György is bevetette a lakájmédiáját a brüsszeli érvek felsorakoztatására. A gazdák azonban továbbra is aggódnak, félelmeik pedig nem alaptalanok. Brüsszelnek nem ez az első húzása, hogy mezőgazdasági vagy erdészeti terményeket pécéz ki magának. Korábban kellő körültekintés nélkül üzentek hadat az akácnak is, támogatták a szőlőkivágásokat, de még az uborka görbületét is szabályozták – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A magyarok mellett egyébként az előterjesztés kapcsán a dánok és a britek is kifejezték aggodalmukat. Míg a dánok a prémjéért tenyésztett amerikai nyérc, a britek a vízijácint tiltólistára helyezését akarták elkerülni.

Magyarországnak végül sikerült blokkolnia az akác korlátozására, esetleg kiirtására vonatkozó kezdeményezést, 

közölte márciusban Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete a Magyar Távirati Irodával.

És amikor csak magukat tették nevetségessé

A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérők voltak, felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat.

Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint

a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük (free from malformation or abnormal curvature).

Ennek értelmében az „extra kategóriába” tartozó banánok tökéletesek voltak, az „1-es kategóriájúak” enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a „2-es kategóriájúak” alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le.

A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborkatörvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az „extra kategóriájú” uborka tíz centiméterenként tíz milliméteres görbületű lehet.

Borítókép: Pexels