Vasárnap estére a szélsőséges tálib felkelők átvették az ellenőrzést a Kabul központjában található – szigorúan őrzött – elnöki palota felett, és azt is közölték, hogy hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust. Nem sokkal korábban a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva arról tájékoztatott, hogy Asraf Gáni elnök nem várta meg, amíg a tálibok az ajtaján kopogtatnak, hanem elmenekült a közép-ázsiai országból, és Tádzsikisztán irányába távozott. Az elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy lemondjon, mivel az afgán nagyvárosok tíz nap alatt a tálib fegyveresek kezébe kerültek: a szaúdi Al Arabiya hírportál nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva arról számolt be,
hogy Asráf Gáni néhány órán belül lemond a tisztségéről, a Ria Novosztyi orosz hírügynökség pedig szintén arról tudósított, hogy Gáni „beleegyezett a lemondásba”. A forrás szerint az elnök tudomásul vette, hogy Kabulban „már nincs lehetőség további hadműveletekre”.
Közben Abdul Szattar Mirzakaval belügyminiszter arról beszélt, hogy a kabinet átmeneti kormánynak adja át a hatalmat, ám két tálib illetékes nem sokkal később közölte, hogy erről gyakorlatilag hallani sem akarnak, nem lesz átmeneti kormányzás, az iszlamista szervezet a hatalom teljes átadását várja el.
A The New York Times amerikai lap beszámolója szerint attól kezdve, hogy a tálibok beléptek a fővárosba, gyakorlatilag sikeresen lezárult az ország feletti hatalomátvételre irányuló kísérletük. A Reuters szerint
nem voltak harcok a fővárosban, a kormányerők és a tálibok képviselői pedig közben Katarban találkoztak, ahol a tárgyalásokon a hatalomátvétel feltételéül szabták, hogy egyetlen lövés se dördüljön el, és engedjék elmenekülni a helyieket.
Joe Biden nem ezt ígérte
Az emberek fejvesztve menekülnek, a DPA hírügynökség szerint, aki csak tudta, megpróbálta kivenni megtakarított pénzét a bankokból, hogy élelmiszert vásároljon belőle.
Számos amerikai lap arra emlékeztetett, hogy Joe Biden amerikai elnök egy hónapja még kizártnak tartotta, hogy helikopterrel kelljen majd menekíteni az amerikai nagykövetség alkalmazottait Kabulból a tálibok miatt, ehhez képest az egész világsajtót bejárták tegnap azok a képsorok, amelyek tanúsága szerint éppen ez történt: a külképviselet evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, és fekete füstöt bocsátottak ki magukból Kabul felett, miközben az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a „kényes anyagok” ne jussanak a tálibok kezébe.
Trump: Hiányzom már?
Az amerikai Politico a hét végi hírlevelében azt írta: ennek a hétnek egy nagy győzelemmel kellett volna zárulnia Joe Bidennek, hiszen az amerikai elnöknek sikerült keresztülvernie a törékeny szenátuson nagyjából ezermilliárd dollár értékű infrastrukturális beruházási tervéről szóló jogszabálytervezetet, a hét végére azonban a sikert elhomályosította az afganisztáni helyzet, amely valódi problémát jelent a Fehér Háznak.
Az Egyesült Államok az elmúlt két évtizedben több mint 88 milliárd dollárt költött Afganisztán hadseregének és rendőrségének a kiképzésére, illetve a felszerelésére; ez a közép-ázsiai országnak 2002 óta nyújtott összes külföldi segítségnyújtás csaknem kétharmada.
Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint múlt péntek este nyilvánosan is elítélte utódja, Joe Biden válságkezelését Afganisztánban: „Tragikus a zűrzavar Afganisztánban, a határ teljesen nyitott, megtört az ellenőrzés, a bűnözés soha nem látott szintet ért el, az olaj ára az egekbe szökött, emelkedik az infláció, és az egész világ kihasználja ezt.
Kezdek már hiányozni?
– írta rövid közleményében.
Közben a hétvégén az európai uniós országok sorra menekítették ki diplomatáikat az országból. Ausztria azt is bejelentette, hogy még augusztusban vagy szeptemberben online konferenciát akar rendezni az Afganisztánnal szomszédos országok támogatására, gondolva arra, hogy ezeknek menekültáradattal kell majd számolniuk.
Az EU-nak van oka az aggodalomra
Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos tegnap egy Twitter-üzenetben arra figyelmeztetett:
az afganisztáni válság és a fehérorosz vezetés fellépései is azt mutatják, hogy minél előbb át kell alakítani az Európai Unió migrációs rendszerét.
Az olasz La Stampa című lapnak adott nyilatkozatában a biztos kifejtette: az új menekültügyi paktum elfogadása azért várat magára, mert több uniós ország szerint a migránstömegek kezelése „nem az ő feladatuk, miközben éppen együttes fellépésre, csapatmunkára van szükség e téren”.
A brit parlamentben rendkívüli ülés lesz a jövő héten az afganisztáni helyzetről, ezért a képviselőket erre az alkalomra visszahívják nyári szabadságukról – jelentette a Sky News hírtévé.
Borítókép: Az afgán kormányerők ellen küzdő tálib harcosok felvonják zászlajukat a délkelet-afganisztáni Gázni tartomány kormányzójának háza előtt a tartomány azonos nevű székhelyén 2021. augusztus 15-én. Ezen a napon a kormányerők ellen küzdő tálib harcosok bejutottak Kabul külterületeire, az afgán elnök pedig elmenekült az országból. Fotó: MTI/AP/Gulabuddin Amiri
