Újra a tálibok kezén Afganisztán

Amerika leghosszabb háborúja ugyan a végéhez közeledik, az elmúlt napok eseményei után azonban bizonyos, hogy az Afganisztán békés átalakítására az elmúlt húsz évben tett kísérletek leginkább csak a demokráciaexport kudarcát igazolják. Noha elemzők hónapok óta borúlátó képet festettek a szövetséges kivonulás várható következményeiről, úgy tűnik, a végjátékban kirajzolódó kép a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta: a tálibok mindössze néhány nap alatt elfoglalták az egész országot, a kormány összeomlott, az elnök elmenekült az országból, a nyugati államok kétségbeesetten mentik ki állampolgáraikat.

 
Trump: Hiányzom már?
Az amerikai Politico a hét végi hírlevelében azt írta: ennek a hétnek egy nagy győzelemmel kellett volna zárulnia Joe Bidennek, hiszen az amerikai elnöknek sikerült keresztülvernie a törékeny szenátuson nagyjából ezermilliárd dollár értékű infrastrukturális beruházási tervéről szóló jogszabálytervezetet, a hét végére azonban a sikert elhomályosította az afganisztáni helyzet, amely valódi problémát jelent a Fehér Háznak. 

Az Egyesült Államok az elmúlt két évtizedben több mint 88 milliárd dollárt költött Afganisztán hadseregének és rendőrségének a kiképzésére, illetve a felszerelésére; ez a közép-ázsiai országnak 2002 óta nyújtott összes külföldi segítségnyújtás csaknem kétharmada. 

Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint múlt péntek este nyilvánosan is elítélte utódja, Joe Biden válságkezelését Afganisztánban: „Tragikus a zűrzavar Afganisztánban, a határ teljesen nyitott, megtört az ellenőrzés, a bűnözés soha nem látott szintet ért el, az olaj ára az egekbe szökött, emelkedik az infláció, és az egész világ kihasználja ezt. 

Kezdek már hiányozni?

– írta rövid közleményében.
Közben a hétvégén az európai uniós országok sorra menekítették ki diplomatáikat az országból. Ausztria azt is bejelentette, hogy még augusztusban vagy szeptemberben online konferenciát akar rendezni az Afganisztánnal szomszédos országok támogatására, gondolva arra, hogy ezeknek menekültáradattal kell majd számolniuk.

Az EU-nak van oka az aggodalomra
Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos tegnap egy Twitter-üzenetben arra figyelmeztetett: 

az afganisztáni válság és a fehérorosz vezetés fellépései is azt mutatják, hogy minél előbb át kell alakítani az Európai Unió migrációs rendszerét.

Az olasz La Stampa című lapnak adott nyilatkozatában a biztos kifejtette: az új menekültügyi paktum elfogadása azért várat magára, mert több uniós ország szerint a migránstömegek kezelése „nem az ő feladatuk, miközben éppen együttes fellépésre, csapatmunkára van szükség e téren”.
A brit parlamentben rendkívüli ülés lesz a jövő héten az afganisztáni helyzetről, ezért a képviselőket erre az alkalomra visszahívják nyári szabadságukról – jelentette a Sky News hírtévé.

Borítókép: Az afgán kormányerők ellen küzdő tálib harcosok felvonják zászlajukat a délkelet-afganisztáni Gázni tartomány kormányzójának háza előtt a tartomány azonos nevű székhelyén 2021. augusztus 15-én. Ezen a napon a kormányerők ellen küzdő tálib harcosok bejutottak Kabul külterületeire, az afgán elnök pedig elmenekült az országból. Fotó: MTI/AP/Gulabuddin Amiri