Alig egy hete indult el a Bayern nevet viselő német fregatt az alsó-szászországi Wilhelmshaven kikötőjéből a több mint harmincezer tengernyi mérföldre lévő Dél-Kínai-tenger irányába, hogy az ázsiai kontinens egyik legforróbb geopolitikai gócpontjának számító térségben végrehajtsa misszióját.
A küldetéshez hasonló átfogó műveletet a német haditengerészet a második világháború óta nem hajtott végre, ami jól jelzi annak jelentőségét, és az sem mellékes, hogy a fregatt hat hónapos misszióját nemcsak az Egyesült Államok, de Franciaország és az Egyesült Királyság is teljes mellszélességgel támogatta.
A nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követelő Kína partjaitól mindössze 12 tengeri mérföldnyire elhajózni szándékozó Bayern ugyanis fontos politikai üzenetet közvetít Peking felé. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ugyanis a fregatt útnak indulása előtt a kikötőben mondott beszédében világossá tette: az üzenet világos, felemeljük zászlóinkat az érdekeinkért és az értékeinkért. Ez azért is fontos, mert „a partnereink számára az Indo-csendes-óceáni térségben a tengeri útvonalak már nem biztonságosak többé”.
A német külügyminisztérium egyébként tavaly ősszel tette közzé az ország első geopolitikai stratégiáját az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozóan;
a negyvenoldalas dokumentum révén így Franciaország után Németország lett a második európai uniós tagállam, amely hivatalos stratégiát tesz közzé a Kína hatalmi törekvései miatt egyre forrongóbb térséggel kapcsolatban.
Az Európai Uniónak is egyre fontosabb a térség nyugalma
Az, hogy az Európai Unió, illetve a nagyobb nyugati tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a Dél-kínai-tengert körüllengő konfliktusra, nem véletlen, a térség stratégiai jelentősége ugyanis felbecsülhetetlen. A terület a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala: itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének egyharmada, amely több mint 3300 milliárd dolláros forgalmat jelent évente. Emellett a tenger halakban is igen gazdag, amely egyszerre jelent élelmet és fontos bevételi forrást a térség országainak. Egyes becslések szerint a világ tengereiből kifogott halak 12 százaléka innen származik. Az utóbbi évtizedekben továbbá hatalmas olaj- és gázmezőket is felfedeztek a térségben, ami láthatóan elegendő indoknak bizonyult Peking számára, hogy egyre fenyegetőbben lépjen fel a tenger feletti ellenőrzésért folytatott – egyelőre diplomáciai – harcban.
Kína azzal támasztja alá követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását, ráadásul a térség elengedhetetlen ahhoz, hogy a kínai áruk szabadon mozoghassanak a világban – csakhogy a tenger egyes részeit a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.
Vietnam rendet tenne a partjai körül
Vietnam számára ráadásul húsba vágó kérdés az ügy mielőbbi rendezése, a délkelet-ázsiai szocialista országot Peking törekvései nem csupán a halászatban, de a kőolaj- és földgázaktivitásait tekintve is jelentősen zavarják. Emlékezetes, nemzetközi diplomáciai botrányba torkollt az a két ország közötti konfliktus, amelynek kiváltó oka, hogy április elején a kínai parti őrség egy hajója elsüllyesztett egy vietnami halászhajót a vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében. Számos térségbeli ország állt ki Hanoi mellett, a koronavírus lehetetlenné tette Vietnamnak, hogy a Dél-kínai-tenger – vagy ahogy Vietnamban hívják, a Keleti-tenger – ügyét tűzze fő napirendi pontra az idei ASEAN-elnöksége alatt. Most azonban Hanoi megelégelte a tétlenséget – legalábbis erre utal, hogy Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tengeri biztonság fokozására irányuló, magas szintű ülésén – Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívására – gyújtó hangulatú beszédben hívta fel a világ vezetőinek figyelmét a tengereket érintő biztonsági kihívásokra.
Mint fogalmazott: a nemzetközi jogot sértő egyoldalú, fenyegetések vagy erőszak formájában megnyilvánuló cselekmények fokozták a feszültséget, befolyásolták a békét, a barátságot, a biztonságot, valamint a tengeri közlekedés és a kereskedelem szabadságát, beleértve a nem hagyományos biztonsági kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseket is.
– A tengeri biztonság globális kérdés, ezért globális megoldásokat igényel. Átfogó és holisztikus megközelítést kell alkalmaznunk, amely az együttműködésen, a párbeszéden és a nemzetközi jogon alapul, és erősebb együttműködés kialakítására kell összpontosítanunk, nemcsak regionális, de a régiók közötti és globális szinten is a tengeri biztonsággal kapcsolatos kihívások hatékony kezelése érdekében
– nyomatékosította Pham Minh Chinh.
Globális megoldásjavaslatokat tett le Hanoi az asztalra
Ennek eléréséhez Hanoi a regionális tengeri biztonságra vonatkozó intézkedések és kezdeményezések hálózatának kialakítását javasolta az ENSZ égisze alatt. Pham Minh Chinh – hallgatólagosan Kínának címezve – arról is beszélt, hogy
»az államoknak maradéktalanul be kellene tartaniuk az egyezményekből eredő jogi kötelezettségeiket, tiszteletben kellene tartaniuk az érintett államok szuverenitását, érdekeiket és törvényes gazdasági tevékenységeiket«, s arra kellene törekedniük, hogy békés úton, a nemzetközi joggal összhangban rendezzék vitáikat, tiszteletben tartva a diplomáciai és jogi folyamatokat, illetve biztosítva a hajózás szabadságát és biztonságát.
Vietnam egyébként tavaly júniusban ratifikálta az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezmény – amelyet az Európai Parlament tavaly februárban hagyott jóvá – részeként az Európai Unió a vietnami árukra kiszabott vámok 58 százalékát elengedi, a többit pedig fokozatosan szünteti meg a következő hét évben. Hanoi hasonlóképpen cselekszik: az EU-s importcikkekre jelenleg érvényes vámtarifák 49 százalékát megszünteti az egyezmény életbelépése után, a maradékot tíz esztendő alatt vezetik ki. Tervbe van véve az is, hogy Vietnam ebben az évben mintegy húsz százalékkal, 2030-ig pedig 44 százalékkal növeli kivitelét az EU-ba. A megállapodás része továbbá, hogy Hanoi elkötelezte magát:
fenntartható fejlesztési szabványokat és munkajogi szabályzást vezet be, továbbá a párizsi klímavédelmi egyezmény szellemében jár el.
A délkelet-ázsiai ország egyike a világ leggyorsabban gyarapodó gazdaságainak s az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere a térségben. A kétoldalú áruforgalom értéke a vietnami statisztikai hivatal szerint tavaly megközelítette az ötvenmillió eurót, a magyar-vietnámi kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig tavaly rekordot döntött, közel 1,3 milliárd amerikai dollárt ért el.
Borítókép: Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök Forrás: VNA
