Franciaország Európán belül igyekszik megerősíteni katonai és védelmi kapcsolatait, miután nemrég példa nélküli diplomáciai viszályba került Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, amiért a két ország – az Egyesült Királysággal kiegészülve – szeptember közepén új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol Washingtontól, egyúttal felmondja a Párizzsal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. A francia kormány tehát az angolszász szövetség miatt egy 56 milliárd dolláros, Canberrával kötött szerződéstől esett el, a tengeralattjáró-botrány után két héttel azonban Emmanuel Macron francia elnök már Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnököt fogadta az Elysée-palotában, hogy katonai megállapodással mélyítse el kétoldalú kapcsolatait európai partnerével.
A keddi alku értelmében Athén ötmilliárd euró értékben vásárol hadihajókat és vadászrepülőket Franciaországtól, emellett pedig a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megállapodtak – számolt be a brüsszeli Politico hírportál, megjegyezve azt is:
a paktum megadja a szükséges lökést a francia védelmi ipar számára, és előmozdítja Emmanuel Macron azon vágyát is, hogy Európa katonai erőfeszítéseinek az élére álljon.
„Az európaiaknak fel kell hagyniuk a naivsággal” – fogalmazott a francia elnök, miután bejelentette az üzletet. „Amikor az időnként megkeményedő hatalmak nyomása alatt vagyunk, reagálnunk kell, és meg kell mutatnunk, hogy megvan a hatalmunk és a képességünk arra, hogy megvédjük magunkat. Nem az eszkaláció a cél, hanem saját magunk védelme” – fűzte hozzá.
Macron azt is igyekezett hangsúlyozni, hogy az Athénnal kedden aláírt paktum „nem alternatívája az Egyesült Államok szövetségének”. Hozzátette azonban, hogy
az egyezség egy módja annak, hogy „felelősséget vállaljunk a NATO-n belül az európai pillérért.
A Politico ugyanakkor megjegyzi: szakértők szerint a görög–francia megállapodás nem független az európai uniós tagállamokat mellőző AUKUS-partnerségtől,
ráadásul a keddi paktum fontos lépés lehet a Macron által már többször szorgalmazott közös európai hadsereg megvalósítása felé is.
Éppen ezért fontos mellékszál, hogy bár a Törökországgal az Égei-tengeren és a Földközi-tengeren folytatott kardcsörtetések miatt a görög haditengerészet régóta tervezte flottája fejlesztését, Athén hat országtól, köztük az Egyesült Államoktól kért ajánlatot, nevük elhallgatását kérő tisztviselők szerint pedig épp Franciaország kínálta a legdrágább egyezséget. Faithon Karaioszifidiszt, a görög Flight című magazin védelmi szakértőjét idézve a Politico ezért azt írta: Kiriákosz Micotakisz határozottan politikai okokból dönthetett a párizsi ajánlat mellett. Ezt az érvelést bizonyítja, hogy a görög kormányfő az üzlet bejelentésekor úgy fogalmazott:
ez az alku megnyitja az ajtót a holnap Európája felé, amely erős és autonóm, és képes megvédeni saját érdekeit.
A nyilvános információk szerint a megállapodás hat hadihajót – három fregattot és három korvettet – is tartalmaz, amelyeket 2025-től szállíthatnak le Athénnak, de ezek mellett további hajók megvásárlására is van lehetőség. Athén továbbá arra is rábólintott, hogy hat új Rafale típusú vadászgépet is vásárol Párizstól. Arra azonban egyik politikus sem tért ki, hogy mit takar a szerződésben foglalt „kölcsönös segítségnyújtás”.
Borítókép: Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő kezet fog, miután védelmi megállapodást írtak alá a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2021. szeptember 28-án Forrás: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin
