Franciaország Európán belül igyekszik megerősíteni katonai és védelmi kapcsolatait, miután nemrég példa nélküli diplomáciai viszályba került Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, amiért a két ország – az Egyesült Királysággal kiegészülve – szeptember közepén új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol Washingtontól, egyúttal felmondja a Párizzsal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. A francia kormány tehát az angolszász szövetség miatt egy 56 milliárd dolláros, Canberrával kötött szerződéstől esett el, a tengeralattjáró-botrány után két héttel azonban Emmanuel Macron francia elnök már Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnököt fogadta az Elysée-palotában, hogy katonai megállapodással mélyítse el kétoldalú kapcsolatait európai partnerével.
A keddi alku értelmében Athén ötmilliárd euró értékben vásárol hadihajókat és vadászrepülőket Franciaországtól, emellett pedig a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megállapodtak – számolt be a brüsszeli Politico hírportál, megjegyezve azt is:
a paktum megadja a szükséges lökést a francia védelmi ipar számára, és előmozdítja Emmanuel Macron azon vágyát is, hogy Európa katonai erőfeszítéseinek az élére álljon.
„Az európaiaknak fel kell hagyniuk a naivsággal” – fogalmazott a francia elnök, miután bejelentette az üzletet. „Amikor az időnként megkeményedő hatalmak nyomása alatt vagyunk, reagálnunk kell, és meg kell mutatnunk, hogy megvan a hatalmunk és a képességünk arra, hogy megvédjük magunkat. Nem az eszkaláció a cél, hanem saját magunk védelme” – fűzte hozzá.
Macron azt is igyekezett hangsúlyozni, hogy az Athénnal kedden aláírt paktum „nem alternatívája az Egyesült Államok szövetségének”. Hozzátette azonban, hogy
az egyezség egy módja annak, hogy „felelősséget vállaljunk a NATO-n belül az európai pillérért.
A Politico ugyanakkor megjegyzi: szakértők szerint a görög–francia megállapodás nem független az európai uniós tagállamokat mellőző AUKUS-partnerségtől,
ráadásul a keddi paktum fontos lépés lehet a Macron által már többször szorgalmazott közös európai hadsereg megvalósítása felé is.
Éppen ezért fontos mellékszál, hogy bár a Törökországgal az Égei-tengeren és a Földközi-tengeren folytatott kardcsörtetések miatt a görög haditengerészet régóta tervezte flottája fejlesztését, Athén hat országtól, köztük az Egyesült Államoktól kért ajánlatot, nevük elhallgatását kérő tisztviselők szerint pedig épp Franciaország kínálta a legdrágább egyezséget. Faithon Karaioszifidiszt, a görög Flight című magazin védelmi szakértőjét idézve a Politico ezért azt írta: Kiriákosz Micotakisz határozottan politikai okokból dönthetett a párizsi ajánlat mellett. Ezt az érvelést bizonyítja, hogy a görög kormányfő az üzlet bejelentésekor úgy fogalmazott:
ez az alku megnyitja az ajtót a holnap Európája felé, amely erős és autonóm, és képes megvédeni saját érdekeit.
