A migrációs hátterű németországi választópolgárok jelentősen befolyásolhatják a parlamenti választások eredményét – mutat rá a Citizens For Europe (CEF) berlini székhelyű civil szervezet a tanulmányában. Míg Németország legutóbbi, 2017-es parlamenti választásakor a választópolgárok közül mintegy 6,3 millióan voltak bevándorló-hátterűek, az idei, szeptember 26-i szövetségi választásokon ennél is több bevándorló járulhat az urnákhoz.
Jelenleg a körülbelül hatvanmillió német választópolgár 12 százaléka, vagyis mintegy 7,4 millió személy migrációs hátterű – a csoport nagy részét törökök, oroszok és szírek alkotják.
A CEF arra is felhívja a figyelmet, hogy a bevándorlók választásokra gyakorolt hatása a jövőben tovább emelkedhet a közösség demográfiai fejlődésével és az országban élő mintegy 11,4 millió külföldi állampolgár honosításával párhuzamban. Németországban jelenleg a 83 milliós lakosság negyede, azaz körülbelül 21,3 millió állampolgár migrációs hátterű – legnagyobb részüket a 2,8 milliós török közösség teszi ki.
A Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) politikai alapítvány kutatása rávilágított, hogy míg kezdetben a török származású német állampolgárok a szociáldemokraták (SPD) táborát erősítették, addig az elmúlt években, Angela Merkel német kancellár Willkommenskultur-politikájának idején, már a CDU/CSU-pártszövetséget támogatták.
– Ez az ország hálával tartozik a török közösségnek
– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német államfő szeptember 10-én, vagyis annak a Berlin és Ankara között született migrációs paktumnak a 60. évfordulóján, amely lehetővé tette, hogy több tízezer török vándoroljon a munkavállalás reményében Németországba.
– Azok az emberek, akik akkor jöttek, az úgynevezett vendégmunkások, illetve az ő gyermekeik, unokáik és dédunokáik ma már Németország részei. Ma németnek lenni azt jelenti, hogy a nagyszüleid akár Kölnből vagy Isztambulból is származhatnak
– tette hozzá a német elnök.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) Muszlim élet Németországban 2020 című, nemrég bemutatott kutatásából azonban az is kiderült, hogy ma már sokkal több muszlim vallású él Németországban, mint a 2015-ös migrációs válság kezdetén, és a társadalom jóval sokszínűbbé vált hat év alatt. A tanulmány alapján jelenleg 5,3-5,6 millió a migrációs hátterű muszlimok száma Németországban, ami a lakosság 6,4-6,7 százaléka. A számuk 2015-höz képest kilencszázezerrel, vagyis a lakossági részarányukat tekintve egy százalékponttal nőtt.
– A muszlim népesség sokszínűbbé vált abban az értelemben, hogy honnan érkeztek a bevándorlók
– jelentette ki Hans-Eckhard Sommer, a BAMF elnöke. Az utóbbi fél évtizedben ugyanis főleg a közel-keleti válságövezetekből, például a Szíriából és Irakból érkezett menedékkérők révén emelkedett a németországi muszlimok száma.
