Az ilyen többmilliárdos védelmi vásárlások tető alá hozását hosszú, akár évekig elhúzódó tárgyalások előzik meg, a szakmai szempontok mellett legalább olyan fontosak a politikaiak. A görögök már tavaly világossá tették, hogy nagyra törő beszerzésekben a legnagyobb szeletet a tortából a franciák fogják kapni.
Kérdés, hogy a görög fegyverkezés egyáltalán mennyire Törökország ellen irányul? A történelmi riválisok ugyan rendszeresen „összeakaszkodnak” a térségben, ez az év azonban még nyugodtabban is telt, mint a tavalyi, mikor mindkét fél verte a harci dobokat. Mint ebben a videóban, melyben török és görög vadászgépek „fogócskáznak”:
Nyáron még egy ritkságszámba menő csúcstalálkozóra is sor került, még ha a vita ezzel nem is oldódott meg. – Ezek csak üres álmok! – reagált Hulusi Akar török védelmi miniszter azokra a tervekre, hogy a görögök kiterjesztenék a tengeri határaikat.
Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkívül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egyesült Államok sem hagyhatná
– mérlegelte egy nyílt fegyveres konfliktus kirobbanásának az esélyeit tavaly, a feszültség csúcsán Egeresi Zoltán. A Törökország-kutató akkor rámutatott, hogy az üzengetések szintjén régóta csatároznak a felek, de egy háborút aligha kockáztatnának meg.
Borítókép: Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök (b) és Emmanuel Macron francia államfő kezet fog, miután védelmi megállapodást írtak alá. Forrás: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!