Kínai katonai repülőgépek sértették meg a hétvégén Tajvan légterét. A légtérsértés napján haladt át a Tajvani-szoroson az amerikai haditengerészet „rutin járőrözést végző” rombolója. Tajvanon bejelentették: a következő öt évre csaknem kilencmilliárd dollárral növelik a katonai költségvetést a Kína jelentette súlyos fenyegetés miatt. Új szintre emelték a Japán és Vietnam közötti védelmi együttműködési partnerséget is egy múlt hétvégén Hanoiban aláírt megállapodással.
Érezhetően fokozódik a feszültség Délkelet-Ázsiában, s nem csillapította a kedélyeket az a múlt heti amerikai–ausztrál–brit bejelentés sem, miszerint Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól.
Ausztrália arra hivatkozik: új stratégiai környezettel szembesül a térségben. Augusztusi körútja során Kamala Harris amerikai alelnök a délkelet-ázsiai országok sanyargatásával vádolta meg Pekinget. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök a múlt héten arra szólította fel a térség országait: ne engedjék a külső erők beavatkozását a régió belügyeibe.
Peking magának követeli az általa kijelölt tengeri vonalon belül fekvő területeket, amelyekre igényt tart Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam is. Kína mesterséges szigeteket létesített a tengerből kiemelkedő sziklazátonyokon és homokpadokon, előretolt helyőrségeket telepített oda. A térség halban gazdag, a tengerfenék alatt pedig gázmezők terülnek el. Mindemellett fontos kereskedelmi hajózási útvonalról van szó. Az amerikai haditengerészet gyakran tart ott a hajózás szabadságát nyomatékosító manővereket.
Az indiai- és a csendes-óceáni térség egyre kiemelkedőbb szerepet kap az Egyesült Államok és a Kína közötti nagyhatalmi versengésben.
James Stavridis, a NATO volt európai főparancsnoka idén áprilisban úgy vélekedett, Délkelet-Ázsiában megnőtt a veszélye annak, hogy a katonai erőfitogtatás valódi fegyveres konfliktussá alakul át az amerikai és a kínai haditengerészetek között.
Ha Kína a tengeren összecsap Vietnammal, Malajziával vagy a Fülöp-szigetekkel, az az Egyesült Államoknak ürügyet szolgáltat majd arra, hogy beavatkozzon, ez pedig közvetlen katonai konfliktust eredményezhet Kínával
– mondta a South China Morning Post hongkongi lapnak Csen Hsziang-miao (Chen Xiangmiao) politikai elemző.
Veszélyes az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy a NATO terjessze ki védelmi tevékenységét erre a térségre is, hiszen megnő annak a veszélye, hogy fegyveres konfliktus alakul ki
– vélekedik ugyancsak Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: a tengeralattjárókról szóló múlt heti bejelentés nem Ausztráliáról szól, hanem Kínáról, Kína bekerítéséről. – Ehhez a törekvéshez azonban Nagy-Britannián kívül nem akarnak csatlakozni a NATO európai tagállamai, ezért Washington a katonai szövetség egységét is megzavarta – utalt a francia–amerikai diplomáciai válságra.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök, Scott Morrison ausztrál miniszterelnök és brit hivatali partnere, Boris Johnson videókonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én
Fotó: MTI/EPA/Oliver Contreras
