Vasárnap tartják meg Németországban a szövetségi választást, amely most azért is figyelemre méltó, mert nemcsak a Bundestagnak lesz új az összetétele, hanem új kancellárja is lesz az országnak. A 2005 óta hatalmon lévő Angela Merkel ugyanis nem indul újra.
A magyar egyfordulós választási rendszerhez hasonlóan, a német szövetségi törvényhozásba egyrészt közvetlenül, egyéni választókörzetekből, másrészt pártlistáról is be lehet kerülni. Így tehát a német választópolgároknak két szavazatuk van, amelynek értelmében az első voksot a szavazók a saját választókerületük – amelyből összesen 299 van az országban – egyéni jelöltjére tudják leadni, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. A második szavazatot viszont a pártlistára lehet leadni, amelyet a tartományok külön állítanak. Ezek a voksok döntik el a törvényhozás másik felének létszámát, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent.
A német kormányfőt, vagyis a kancellárt azonban nem közvetlenül választják az emberek, hanem a parlamentbe bejutott pártok döntenek róla abszolút többséggel, titkos szavazással.
Ha az első fordulóban nem sikerül abszolút többséget szerezni, akkor második fordulóra is sor kerülhet, ha az is kudarcot vall, akkor a harmadik körben már elég az egyszerű többség. Mindezt azonban megelőzik a koalíciós tárgyalások, amelyeken nyilvánvalóan a legtöbb szavazatot szerző párt jelöltje indul a legjobb pozíciókból, de kiválasztása ettől még nem automatikus. A Deutsche Welle német csatorna honlapján emlékeztetett, hogy a 2017-es választások után 171 napba telt, mire megszavazták Angela Merkelt kancellárnak, és csak kilencfős többséggel.
A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a legtöbben Olaf Scholzot, a szociáldemokraták (SPD) jelöltjét látnák a legszívesebben Angela Merkel székében, míg Armin Laschet (CDU) és Annalena Baerbock (Zöldek) nagyjából fej fej mellett haladva áll a második-harmadik helyen. A kancellári pozícióért tehát egyértelműen Olaf Scholz indul a legjobb esélyekkel, de a csata még nem lefutott, sok fog múlni a végső eredményeken és a koalíciós tárgyalásokon.
Borítókép: Angela Merkel szeptember 7-én mondta el az utolsó tervezett kancellári beszédét a Bundestagban
Fotó: MTI/EPA pool/Clemens Bilan
