Húsz évvel ezelőtt a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai lángokba borultak, majd összedőltek, miután mindkét épületbe egy-egy amerikai utasszállító repülőgép csapódott be. A Pentagon Virginia állambeli, arlingtoni épülete szintén hasonló sorsa jutott azt követően, hogy a harmadik eltérített gép belerepült. Lapunk az Antall József Tudásközpont konferenciáján vett részt, amelyen a kutatók egyetértettek abban, hogy az afganisztáni intervenció logikus lépés volt 9/11 után, ugyanakkor 2003 márciusában már nem kellett volna Irakot is megtámadni, ugyanis ez a döntés vezetett ahhoz, hogy az elmúlt két évtizedben Európa számos pontján terrormerényleteket hajtott végre az Iszlám Állam.
2001. szeptember 11-én közel háromezer ember vesztette életét és több mint hatezren sérültek meg az al-Kaida 19 terroristája által elkövetett, összehangolt öngyilkos merényletek következtében.
Egyes feltételezések szerint a negyedik eltérített utasszállító repülőgépet az Egyesült Államok szívébe, a Fehér Házba irányították volna, de az utasoknak sikerült visszafoglalni a járatot. A repülőgépet viszont már nem lehetett megmenteni a zuhanástól. Az orvosok két évtizeddel később is dolgoznak az elhunytak azonosításán, noha 1106 áldozat maradványait nem találták meg. A közelmúltban két áldozatot sikerült azonosítani, egyikük Dorothy Morgan, aki a Világkereskedelmi Központ romjai között vesztette életét, ő az 1646. áldozat. – Húsz évvel ezelőtt megígértük az áldozatok családjainak, hogy mindent megteszünk szeretteik azonosítására - nyilatkozta Barbara A. Sampson orvosszakértő.
– Mi lett volna, ha az Egyesült Államok nem támadja meg Afganisztánt? Vagy mi lett volna, ha megtámadja Afganisztánt, de nem támadja meg Irakot?
– tette fel a kérdést Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója az Antall József Tudásközpont konferenciáján.
A szakértő szerint Afganisztán inváziója, az al-Kaida elleni fellépések és a tálib hatalom megdöntése arányos válasz volt a 9/11-es terrortámadásokra. A merényletek gyakorlatilag az Egyesült Államok megszégyenítését jelentették, tekintve, hogy azokat néhány tucat öngyilkos merénylő hajtotta végre amerikai földön, több ezer civil életét kioltva. A KKI munkatársa hangsúlyozta, noha Afganisztán nem volt az amerikai külpolitika figyelmének központjában a kétezres évek elején, Washingtonnak valamit reagálnia kellett, azonban úgy véli, Irak megtámadása 2003 márciusában már hibás döntés volt.
– Ha ott, akkor megállnak, teljesen más irányt vesz a történelem, főleg a Közel-Keleten, amely egy lépésnyire van Afganisztántól
– magyarázta Wagner Péter.
A The Washington Post amerikai napilap 2003 szeptemberében készült közvélemény-kutatása szerint tízből hét amerikai valószínűnek tartotta, hogy Szaddám Huszein, Irak akkori elnöke közvetlenül részt vett a szeptember 11-i támadásokban. Wagner Péter ismertette, az iraki inváziónak viszont már semmi köze nem volt sem a terrorizmus elleni harchoz, sem a szeptember 11-i támadásokhoz, ugyanakkor az lett a következménye, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag az egész arab világ utálatát kivívta, és az emberek az iszlám világ egészéből indultak Irakba, hogy amerikaiakat öljenek. Wagner Péter szerint mindezek következtében jutottak el odáig az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet dzsihadistái, hogy olyan európai városokban, mint Madrid és London terrortámadásokat hajtottak végre. Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense hozzátette, az Iszlám Állam általi fenyegetettséget növelte, hogy Törökországon keresztül a közel-keleti terroristák könnyen el tudták érni a kontinenst, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meglehetősen sok európai utazott Irakba és Szíriába, hogy beálljanak az iszlamisták soraiba.
– Ma, húsz évvel később egy, a szeptember 11-ihez hasonló kaliberű terrortámadást nem lehetne végrehajtani
– vélekedett Baumann Zsófia, a hágai Asser Intézet kutatója, aki szerint a globális terrorellenes harcnak ez az egyetlen pozitív eredménye, ami a mérhetetlen mennyiségű terrorelhárítási intézkedésnek köszönhető. Az Asser Intézet munkatársa ugyanakkor hozzátette, a terrorizmus továbbra is létezik, és sokkal rosszabb a helyzet, mint két évtizeddel ezelőtt.
Borítókép: Egy férfi áll a Világkereskedelmi Központ romjai között a terrortámadás után
Fotó: Europress/AFP/Doug Kanter
