– magyarázta Wagner Péter.
A The Washington Post amerikai napilap 2003 szeptemberében készült közvélemény-kutatása szerint tízből hét amerikai valószínűnek tartotta, hogy Szaddám Huszein, Irak akkori elnöke közvetlenül részt vett a szeptember 11-i támadásokban. Wagner Péter ismertette, az iraki inváziónak viszont már semmi köze nem volt sem a terrorizmus elleni harchoz, sem a szeptember 11-i támadásokhoz, ugyanakkor az lett a következménye, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag az egész arab világ utálatát kivívta, és az emberek az iszlám világ egészéből indultak Irakba, hogy amerikaiakat öljenek. Wagner Péter szerint mindezek következtében jutottak el odáig az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet dzsihadistái, hogy olyan európai városokban, mint Madrid és London terrortámadásokat hajtottak végre. Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense hozzátette, az Iszlám Állam általi fenyegetettséget növelte, hogy Törökországon keresztül a közel-keleti terroristák könnyen el tudták érni a kontinenst, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meglehetősen sok európai utazott Irakba és Szíriába, hogy beálljanak az iszlamisták soraiba.
– Ma, húsz évvel később egy, a szeptember 11-ihez hasonló kaliberű terrortámadást nem lehetne végrehajtani
– vélekedett Baumann Zsófia, a hágai Asser Intézet kutatója, aki szerint a globális terrorellenes harcnak ez az egyetlen pozitív eredménye, ami a mérhetetlen mennyiségű terrorelhárítási intézkedésnek köszönhető. Az Asser Intézet munkatársa ugyanakkor hozzátette, a terrorizmus továbbra is létezik, és sokkal rosszabb a helyzet, mint két évtizeddel ezelőtt.
Borítókép: Egy férfi áll a Világkereskedelmi Központ romjai között a terrortámadás után
Fotó: Europress/AFP/Doug Kanter
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!