A kommunikációs vonalakat 13 hónapos leállást követően júliusban újra üzembe helyezték, de Phenjan már augusztusban leállította a rendszeres kapcsolattartást Szöullal, amikor az Egyesült Államok és Dél-Korea ismét közös hadgyakorlatot tartott, tiltakozása ellenére.
Az ország legfelsőbb törvényhozása, a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén tartott szerdai beszédében Kim ugyanakkor ismét bírálta az Egyesült Államokat, amiért továbbra is „ellenséges politikát” folytat Észak-Koreával szemben – jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség.
Az Egyesült Államok és Észak-Korea közti tárgyalások a nukleáris fegyverek eltávolításáról és a nemzetközi szankciók enyhítéséről mintegy két éve holtpontra jutottak, de a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormány tagadja, hogy ellenséges szándékai lennének Phenjannal szemben, és azt állítja, hogy kész találkozni az észak-koreai féllel – emlékeztet jelentésében a Kyodo japán hírügynökség.
Nem célunk és okunk nincs arra, hogy provokáljuk Dél-Koreát, eszünkben sincs kárt okozni neki, ezért Dél-Koreának azonnal meg kell szabadulnia ettől a téveszmétől, a válságtudattól és attól a fenyegetettségérzettől, hogy el kell hárítania északi provokációkat
– idézte Kimet a KCNA. Azt is mondta, hogy „az egész koreai nemzet” szeretné „az észak–déli kapcsolatok mielőbbi kimozdulását a jelenlegi holtpontról, és a tartós béke megteremtését a Koreai-félszigeten” – jelentette a hírügynökség.
Ami azonban Washingtont illeti, Kim azt mondta:
Az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó változtatni fenyegető katonai fellépésén és ellenséges politikát folytat Észak-Koreával szemben.
A Biden-kormányzat a „diplomáciai elkötelezettséget” és az „előfeltételek nélküli párbeszédet” hirdeti, de ez nem több, mint egy kicsinyes trükk a nemzetközi közösség megtévesztésére és ellenséges cselekedeteinek leplezésére – hangoztatta Kim.
A legutóbbi amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokat Észak-Korea ismét háborús próbaként értékelte, és fokozott katonai tevékenységgel válaszolt, például ballisztikus rakéták kísérleti kilövésével.
Néhány külügyi szakértő szerint ugyanakkor Phenjan nyitva hagyta az ajtót egy esetleges észak–déli csúcstalálkozó előtt, nyilvánvalóan azért, hogy gazdasági segítséghez jusson Dél-Koreától – írja a Kyodo. Észak-Koreát súlyos élelmiszerválság sújtja az országot ért természeti csapások következtében, valamint a legfontosabb gazdasági partnerével és szövetségesével, Kínával folytatott kereskedelmének a koronavírus-járvány okozta visszaesése miatt is.
Phenjan azt állítja, hogy az országban nincsenek koronavírusos megbetegedések, de feltételezések szerint valójában ki van téve a járványos betegségeknek az élelmiszerek és orvosi felszerelések krónikus hiánya miatt, amit nagyrészt a nukleáris és ballisztikus fegyverkezési ambícióinak meghiúsítására irányuló nemzetközi gazdasági szankciók váltottak ki.
Borítókép: MTI/EPA/KCNA
