– A magyar–román államközi viszonyban közös kormányülésekről, Budapest–Kolozsvár gyorsvasútról is szó van a bukaresti koalíciós kormányprogramban. Hol tart most ez a kapcsolat?
– Szakpolitikai egyeztetés kezdődött a külügyi, a gazdasági, a környezetvédelmi és a kulturális tárcák szintjén. Nyolc hónap alatt nem érdemes csodákat várni, de kimozdultunk a holtpontról. A bukaresti koalíciós válság most nyilván problémát jelent ebben a tekintetben is. Magyarország is választások előtt áll, a kampányok pedig nem az ilyen típusú szomszédsági viszonyok rendezésének kedveznek. Azt tapasztaltam, hogy Magyarország részéről határozott igény van a kapcsolatok rendezésére Romániával. De van ilyen igény Bukarest részéről is. Türelmesen folytatni kell azt, amit elkezdtünk. Ha majd eredményei vannak a kétoldalú szakpolitikai tárgyalásoknak, akkor érdemes közös kormányülést szervezni. Nem hiszem, hogy ez 2022 nyara, ősze előtt lehetséges lenne. Egy közös kormányülésnek ugyanis nem csak egy szimbolikus eseménynek kellene lennie. Fontos ez a fajta üzenet is, de dönteni kell néhány kérdésben, s azok megvalósítására van szükség. Mi készek vagyunk ebben segíteni a román felet.
Nemzetpolitikai kérdés az erős család
Nemzetpolitikai kérdés is a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a családtámogatás – mondta lapunknak Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke. Mint fogalmazott: ha erős magyar családok vannak, akkor a közösség meg tud maradni Erdélyben. A politikus szerint elvetemült dolgokra is képes az, aki a magyar állampolgársággal járó szavazati jog megvonásával kampányol a külhoniak ellen.

– Említette a magyarországi választási kampányt. Úgy tűnik, hogy a magyar ellenzék ismét előveszi a határontúli-kártyát. Kijelentések hangoztak el a szavazati jog megvonásáról, jogi változtatásokról abban az esetben, ha ellenzéki győzelem születik. Hogyan kommentálja ezeket a nyilatkozatokat? Ismét számíthatunk az erdélyi magyarokkal való riogatásra?
– Vannak olyan magyarországi politikusok, akik nem tanulnak, nem felejtenek. Ez nem feltétlenül jó politikusi tulajdonság. Folyamatosan visszatérni oda, ahova nem illene, nem kellene, teljesen kontraproduktív. A Magyarország határain kívül élő állampolgárok csak a listára szavaznak, egy voksuk van. Nem szavaznak a választási körzetekben, de az önkormányzati és európai parlamenti választásokon sem. Ezt az állampolgársággal járó félszavazati, csonka szavazati jogot megkérdőjelezni tényleg azt jelzi: semmit sem tanulnak. Ez egyszerűen butaság. A magyar nemzet Magyarország határain túl is létezik. Nekik is van véleményük a magyar nemzet jelenéről, jövőjéről. Az állampolgárságot szavazati joggal együtt meg kell őrizni, s aki ezt megkérdőjelezi, az sok mindent nem ért, és a nemzetpolitikának ezt a vetületét, ennek a súlyát nem érzi. Mi, erdélyi magyarok nagy türelemmel igyekszünk figyelni, hogy egyesek miket képesek mondani rólunk. Aki azért használja a kettős állampolgároknak is járó szavazati jog megvonásának kérdését, hogy a saját szavazótáborát mozgósítsa, az elvetemült dolgokra is képes.
Borítókép: MTI/Boda L. Gergely
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!