Szabadulna Kijev a cirill betűs ábécétől

Az, hogy Kijev az orosz nyelvet Ukrajnában büntetés terhe mellett már egy ideje ki akarja szorítani a nyilvános helyekről – hivatalok, üzletek, bárok – és a médiából, csak a kezdet volt. Az ukrán nemzetbiztonsági hatóság főnöke most arról beszél, hogy meg kell változtatni azt is, ahogyan az ország olvas, ír és beszél, ugyanis csak így lehet csatlakozni a Nyugathoz.

Mártonffy Attila
2021. 09. 14. 16:06
Aktivisták ünneplik a nyelvtörvény elfogadását a parlament előtt Kijevben Fotó: Szerhij Dolzsenko Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára úgy véli, hogy Ukrajnának szakítania kell a cirill írásmóddal és át kell térnie a latinra. Olekszij Danilov a Kárpáti Igaz Szó című lap szerint amellett is kiáll, hogy már az óvodában tanítani kellene az angol nyelvet, s ehhez az első fontos lépés a latin betűkre való átállás. 

– Azon az állásponton vagyok, hogy Ukrajnában két nyelvnek kell lennie, mivel a civilizált világban az angol nyelv a civilizált kommunikáció nyelve. Meg kell értenünk, hogy az angolt mindenkinek tudnia kell. Az idősebbek számára ez bonyolult, de kezdve az óvodától és az iskolától mindenkinek beszélnie kellene angolul

 – szögezte le Danilov az eredetileg az amerikai állami RFE/RL televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában. Az RT.com orosz hírportál rámutat, hogy a titkár már márciusban utalt arra, hogy az angol mint második nyelv segítségével akarja elhárítani az „Oroszországból érkező támadásokat”.

Tarasz Kreminyt ukrán nyelvi ombudsman egy megkeresésre azt válaszolta, hogy enyhén szólva sem lelkesedik ezért az ötletért, Danilov kijelentését tartalmatlan, üres beszédnek nevezte.

 – Hogy őszinte legyek, nem értem a javaslat lényegét. Ez tudományosan teljesen megalapozatlan kezdeményezés, ezért nem is tudom kommentálni. Először is, Danilov úrnak szélesebb álláspontot kell képviselnie. Mivel nem volt indoklás, nem látom a vita tárgyát. Ez a kérdés amúgy sem szerepel a napirenden – fogalmazott az ombudsman.

Az Újságírók Európai Szövetsége szintén megdöbbent Danilov kijelentésén. 

Egy demokratikus államban a médiával kapcsolatos aggodalmakat törvényes keretek között kell megbeszélni, miközben biztosított a médiapluralizmus is. Felszólítjuk az ukrán hatóságokat, hogy alkalmasabb jogi megoldást találjanak az állítólagos nemzetbiztonsági fenyegetések tisztázása érdekében

– áll a szervezet közleményében.

Az elmúlt évekhez képest egyébként nőtt az államnyelven beszélők aránya Ukrajnában, a függetlenség kikiáltása óta most először haladta meg az ötven százalékot. Az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének adataiból az derül ki, hogy 1992 óta 36,8 százalékról 50,8 százalékra nőtt azok aránya, akik otthon ukránul beszélnek. 2020-ban a lakosság 27,6 százaléka beszélt otthon oroszul, 21,3 százalék pedig mindkét nyelven. 1992-ben a válaszadók 29 százaléka beszélt oroszul családi körben.

Az RT.com mindazonáltal rámutat, hogy az oroszt Ukrajnában lényegében mindenki érti.
 

Borítókép: Aktivisták ünnepelnek a kijevi parlament előtt 2019. április 25-én, miután a képviselők elfogadták az ukrán nyelvtörvényt. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.