Hivatalosan csak az év végén dől el a jövő januárban kezdődő francia soros elnökség menetrendje, Gérald Darmanin francia belügyminiszter azonban a BFM TV francia csatorna szerda esti adásában adott némi ízelítőt arra vonatkozóan, hogy mely európai uniós ügyek előmozdítását tekinti majd Párizs prioritásnak a hat hónap alatt.
A tárcavezető ezek között említette például az uniós menekültügyi rendszer reformját és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának tagállamok közötti összehangolását.
A reformra egyébként éppen egy éve tett javaslatot az Európai Bizottság (EB), az Ursula von der Leyen elnök által bemutatott paktum azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállamok, kiváltképp a visegrádi országok között, amelyek úgy látják, az EB javaslata az illegális bevándorlás feltartóztatása helyett ösztönzi az Európa felé irányuló migrációt. Darmanin azonban világossá tette: Párizs támogatja az uniós paktum megvalósítását, mi több,
a francia kormány már dolgozik egy olyan, Európa-szerte érvényes rendszer kidolgozásán, amely lehetővé tenné, hogy bármely országban is adja le egy bevándorló a menedékkérelmét, az minden tagállamban érvényes kérelemnek minősüljön, annak pozitív elbírálása esetén pedig minden tagállamban érvényes menekültstátussá alakuljon.
Annak ellenére tehát, hogy Magyarországgal egyetértésben számos tagállam szeretné elkerülni azt, hogy a migráció miatti, az elmúlt években felszínre tört véleménykülönbségek szétfeszítsék az Európai Uniót, s ezért a menekültügyi hatáskört a nemzetállamok kezében hagyná, Párizs saját bevallása szerint azon fog fáradozni januártól, hogy minél jobban uniformizálja a menekültügyi rendszert. Sőt, Darmanin elmondása szerint azt is szeretnék elérni, hogy az európai vízumkiadási politika, „amennyire csak lehetséges”, egységes legyen. – Európai választ kell adnunk, még ha egyesek a nacionalizmus mentén akarnak is válaszolni erre a kérdésre – érvelt a belügyminiszter. Darmanin azt is világossá tette, hogy a menekültügyi rendszerre vonatkozó francia elképzelést először a német kormánnyal akarja majd Párizs megvitatni:
„Meglátjuk, mit gondol a tervünkről az új német kormány, amely azonban még nem alakult meg
– fogalmazott a politikus, emlékeztetve arra is, hogy Franciaország és Németország tekinthető a menedékkérők legfőbb célállomásainak.
Kérdés, hogy a mostani terveiből mit tud majd megvalósítani Franciaország, különösen nehézkessé teszi ugyanis az uniós szintű viták rendezését az, hogy jövő áprilisban elnökválasztást, júniusban pedig parlamenti választást tartanak a nyugat-európai államban, ez pedig jó pár hónapra megkötheti a hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron kezét.
A brüsszeli sajtó szerint ráadásul Franciaország túlságosan sok mindenben akar jelentős haladást elérni a hat hónap alatt: az elnök például gyakran hangoztatja a stratégiai autonómia szükségességét, illetve azt, hogy az uniónak rendelkeznie kell saját cselekvőképességgel, amely magában foglalja a védelem, az egészségügy, az ipar és a techóriások szabályozásának kérdését is,
az ambiciózus reformelképzelések azonban könnyen ahhoz vezethetnek, hogy a túl sok prioritás közül végül egyik sem valósul meg teljeskörűen.
Az pedig már eddig is egyértelmű volt, hogy Brüsszel egyébként is szeretné kivárni, hogy a német szövetségi és a francia elnökválasztások megtörténjenek, mielőtt végleges megállapodás születne a migrációs paktumról. Erről személyesen Margarítisz Szkínász európai életmódért felelős uniós biztos beszélt néhány hete az Euractiv hírportálnak.
Borítókép: Europress/AFP/ Michel Spingler
