Gyötrelmes nyáron vannak túl a brit élelmiszer-termelő és -kereskedelmi lánc szereplői. Üres polcok, fogyó munkaerő a mezőgazdaságban és a boltokban, sofőrhiány a szállításban – ezek jellemzik az ágazat brexit utáni állapotát Nagy-Britanniában. Miközben az élelmiszerhiány több országban sem ismeretlen jelenség, különösen a Covid-járvány tombolása alatt, Nagy-Britanniában még a brexit is bonyolítja a helyzetet. Iain Brown, az East Scotland Growers (ESG) termelési szövetség elnöke szerint a termelésre és az azzal kapcsolatos logisztikai folyamatra két meghatározó tényező hat: kinyerni a friss élelmiszert a talajból, valamint ezeket eljuttatni az üzletek polcaira.
– A raktárakban és hűtőházakban nincs hely, hogy tárolni tudjuk termékeinket, ezért egyheti termést ki kellett dobnunk. Továbbá nincs elég munkásunk a zöldség felszedésére, így ezek is kárba vesznek. Mindehhez nagyban hozzájárul a masszív sofőrhiány is, így a szövetkezet heti vesztesége eléri az egymillió fontot
– panaszkodik a szakember a CNN amerikai hírtelevíziónak. További probléma, hogy csökkent a külföldi idénymunkások száma is, akik néhány hónapra eljöttek zöldséget szedni például Romániából vagy Bulgáriából. Ennek egyik oka a szigorú járványügyi szabályok bevezetése, másrészt pedig az, hogy miután egy csomó pénzt kerestek, a munkások idő előtt hazamentek. A vetés 10-15 százaléka ment emiatt kárba, 200 ezer font veszteséget okozva.
A legégetőbb probléma talán a sofőrhiány, 90-120 ezer hiányzik belőlük, mivel a brexit után megnehezült a külföldi utánpótlás.
A külföldi sofőröket viszont nem lehet egyszerűen britekkel pótolni. Az egy dolog, hogy egy minősített kamionvezető kiképzése kilenc hónapig is eltarthat ötezer fontba kerülő tanfolyamokon, de a fiatal britek egyre kevésbé hajlandók sofőrnek állni a nem biztonságos parkoló- és pihenőhelyek miatt – ezért a szakma logisztikai szervezetek szerint rohamosan elöregszik. Még csak rágondolni is rossz, mi lesz a karácsony előtti áruterítéssel, s ezt a félelmet még a szupermarketek vezetői is szítják sajtómegnyilvánulásaikban. A kapcsolódó ágazatok problémája égből jövő ajándék lehet Boris Johnson konzervatív brit miniszterelnök politikai ellenfeleinek, akik szerint csak szemfényvesztés volt a 2019-es „konyhakész” brexitről szóló megállapodás ígérete.
A brit bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a statisztikai hivatal adatai szerint csaknem padlót fogott júliusban, részben éppen a munkaerőhiány és a logisztikai-szállítási gondok miatt.
A gazdaság bővülése 2,1 százalékkal alacsonyabb szintre zuhant, mint amennyi a világjárvány kitörése előtt volt, s többek szerint ez így is marad 2022 második negyedévéig. S ami még rosszabb, újabb bonyodalmak adódtak az úgynevezett északír protokoll év végi életbeléptetésével kapcsolatban is, amely lehetővé tenné az áruk szabad áramlását Észak-Írország és az Ír Köztársaság között bizonyos feltételekkel. Ugyanakkor Johnson saját pártján belüli szövetségeseit is dühös telefonokkal bombázzák az üzleti élet szereplői, hogy képtelenek árut szállítani az Európai Unióba a brexit miatt. A törvényhozók tehetetlenségüket hangoztatják, ráadásul a kormány honlapja sem annyira segítőkész az érintettek támogatásában. Egy, a napokban napvilágot látott Reuters-jelentés szerint Nagy-Britannia a legjobb úton halad afelé, hogy a brexit miatt még az idén lekerüljön Németország tíz legnagyobb kereskedelmi partnerének listájáról, ami először fordulna elő 1950 óta.
Borítókép: Teherautók sorakoznak az angliai utatok. Fotó: Toby Melville
