időjárás 16°C Vilhelmina 2021. September 19.
logo

Ursula von der Leyen: Működött az uniós járványkezelés

Judi Tamara (Strasbourg MWH)
2021.09.15. 08:34 2021.09.15. 15:10
Ursula von der Leyen: Működött az uniós járványkezelés

A járványkezelés, az afgán válság, a klímaváltozás, a védelmi unió és a jogállamiság ügye is helyet kapott Ursula von der Leyen strasbourgi évértékelőjében. Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a tagállamok jövő évtől konkrét ajánlásokat kapnak a jogállamisági jelentésekben. Noha egyetlen tagállamot sem nevezett meg, célzott kritikák voltak a közel egyórás felszólalásában. Az elnöknő ezúttal meglepetésvendéggel, a tokiói paralimpia aranyérmes vívójával érkezett az ülésterembe.

Nemrég befejeződött az Európai Bizottság elnökének hagyományos évértékelő beszéde Strasbourgban. Ursula von der Leyen a közel egyórás, Európai Parlament előtti felszólalásában a koronavírus-válság kezelésének értékelésével indított, s arra emlékeztette a képviselőket: egy évvel ezelőtti beszédekor még az sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz koronavírus elleni vakcina. 

– Ma pedig már a világelsők között vagyunk

– mondta, hozzátéve: mára az EU felnőttlakosságának több mint hetven százaléka élvez teljes átoltottságot. – Azt gondolom, hogy működött az uniós járványkezelés – húzta alá tapsvihar közepette. Az EU hétszázmillió adag oltóanyagot juttatott el a polgárainak, s közel ugyanennyi dózissal a harmadik országokat segítette.  Újabb kétszázmillió adag oltóanyagot pedig felszólalásában ajánlott fel a rászoruló országoknak. Von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában folytatni kell a vírus elleni küzdelmet az új mutációk miatt: szerinte az EU 1,8 milliárd dózisra kötött előszerződést gyógyszergyártókkal, tehát az unió és szomszédsága is el lesz látva vakcinával a jövőben. Egyúttal bejelentette, hogy az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság égisze alatt 2027-ig ötvenmilliárd eurót különítenek el arra, hogy az EU a későbbiekben megfelelően reagálhasson az egészségügyi szükséghelyzetekre.

Jogállamiság: az EU ezentúl konkrét ajánlásokkal jön

Ahogy arra számítani lehetett, Ursula von der Leyen a jogállamisági vita közepette hosszasan beszélt a közös értékek, demokrácia jelentőségéről. 

Noha konkrétan egyetlen tagállamot sem nevezett meg, célzott kritikák jócskán elhangoztak. 

Lengyelországra utalva például kijelentette, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéleteit maradéktalanul be kell tartani. (Ismert, Brüsszel múlt héten pénzbírság kiszabását kérte Lengyelországra, mert szerinte a lengyelek nem hajtják végre Luxembourg egy júliusi, az igazságügyi reformmal összefüggő ítéletét.) Bejelentette, hogy 2022-től az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben konkrét ajánlásokat fogalmaznak majd meg a tagállamoknak. 

– Aggasztó fejleményeket látunk egyes tagállamokban. Hadd fogalmazzak világosan: számunkra mindig első a párbeszéd. De a párbeszéd önmagában nem a folyamat vége, annak vezetnie kell valahová

– mondta. Az EU pénzügyi érdekvédelmével kapcsolatban szintén azt hangoztatta, hogy az EU egyetlen gyanús ügyet sem hagy elveszni. 

Az LMBTQ-vitáról a közel egyórás beszédben meglepetésre kevés szó esett.

 – Az értékeink védelme a szabadságjogaink védelmét is jelenti. A szabadságot ahhoz, hogy az legyél, aki akarsz; azt mondd, amit akarsz; és szeresd azt, akit akarsz – fogalmazott. 

Az elnöknő a védelmi unió mellett 

Az uniós külpolitikáról szólva Von der Leyen természetesen az afgán válságról is beszélt. Szerinte az EU kész kiállni az afgánok, közöttük is az országban maradt nők, gyermekek és újságírók mellett. Brüsszel hamarosan újabb, ezúttal százmillió eurós nagyságú humanitárius segélyben részesíti az országot. – A NATO-partnerekkel együtt nyugtalanító kérdésekre kell választ adnunk. Ez azonban nem jelenthet kisebb mértékű együttműködést – húzta alá a helyzettel összefüggésben. Bejelentette, hogy a kontinens előtt álló új típusú és folyamatosan változó kockázatok miatt 

Emmanuel Macron francia elnökkel együtt a jövő év elején, a francia EU-elnökség égisze alatt védelmi csúcstalálkozót hív össze.

Az európai védelmi unió mellett érvelve Von der Leyen arról szólt: a kontinens szomszédságában  is stabilitást kell teremteni, az előttünk álló kockázatok pedig folyamatosan változnak. – Lesznek olyan helyzetek, ahol sem a NATO, sem az ENSZ nem lesz jelen, pedig az EU-nak kellene – hozta fel harmadik szempontként. 

A biztonsági dimenzióval összefüggésben az elnök szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal, Lettországgal és Litvániával a migrációs helyzet margóján. – Minszk repülőre pakolt embereket és szó szerint Európa határai felé tolta őket – hangoztatta. 

Von der Leyen a tokiói olimpia aranyérmes vívójával, az olasz Beatrice Vióval   Fotó: Európai Parlament/Daina Le Lardic 

Bizalmi kérdés, hogy átmegy-e a migrációs paktum

Ursula von der Leyen arra kérte a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy gyorsítsák fel a munkát az asztalon lévő, egy éve meghirdetett migrációs paktummal összefüggésben. – A csomagban minden benne van, ami különféle helyzetekben segíthet bennünket – húzta alá. (Ismert, a tagállamok egy része, köztük hazánk, jelenleg elutasítja a paktumot.) Szerinte lényegében bizalmi kérdés, hogy átmegy-e a csomag, s az európaiak miképp kezelik a migrációt. 

– Ha megkérdezzük az európaiakat, a többségük egyetért azzal, hogy állítsuk meg az illegális migrációt. Ezzel együtt azt is támogatják, hogy segítsünk a menekülni kényszerülőknek

– érvelt.

Von der Leyen immár másodszorra tartott évértékelő beszédet az Európai Bizottság (EB) elnökeként. Inspirációként ezúttal meglepetésvendéggel érkezett: a tokiói paralimpia aranyérmes vívóját, az olasz Beatrice Viót mutatta be a képviselőknek. Mint arra emlékeztetett, a fiatal nő mindössze 119 nappal azután nyerte aranyérmét, hogy életmentő műtétet hajtottak végre rajta. 

 A hagyományos elnöki beszédben az EB első embere lényegében a következő időszak munkaprogramját hirdeti meg, értékeli az EU előtti kihívásokat, s szót ejt a közelmúlt uniós eredményeiről is. A Kereszténydemokrata Unióhoz köthető Ursula von der Leyen beszédét a németországi választások közeledte miatt is árgus szemekkel figyelték. Az évértékelőt többórás vita követi, amely során magyar európai parlamenti képviselők is felszólalnak.

Deutsch Tamás: Az ideológiai fősodor lenézi Közép-Európát

– Számunkra, szabadságszerető és patrióta közép-európaiak számára az európai együttműködés és az Unió egysége túlságosan fontos dolog ahhoz, mintsem hagyjuk, hogy azt módszeresen szétverjék –- emelte ki Deutsch Tamás az évértékelőt követő felszólalásában. A Fidesz EP delegációjának vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a közép-európai térség országaival fennálló vitáit hatalmi szóval akarja rendezni. 

– A közép-európai térség országai és polgárai nem panaszkodnak még akkor sem, amikor az európai ideológiai fősodor képviselői gyarmattartókra jellemző felsőbbrendűséggel nézik le őket. És akkor sem, amikor mindenféle ürüggyel politikailag és jogilag is támadnak majd hetvenmillió közép-európai embert, pedig bizony a helyzet ez

– mondta a Fidesz politikusa.  A delegációvezető hangsúlyozta: – Mindaz, amit tesznek, ahogy Brüsszel hatalmával visszaélve, antidemokratikus és törvénytelen módon kívánják ránk kényszeríteni a genderrel, a migrációval, a nemzeti és alkotmányos szuverenitásunk csorbításával, Brüsszel birodalmi hajlamaival kapcsolatban az akaratukat; mindez aláássa, sőt szétveri az európai együttműködést, rombolja az unió egységét. És számunkra, szabadságszerető és patrióta közép-európaiak számára az európai együttműködés és az unió egysége túlságosan fontos dolog ahhoz, mintsem hogy hagyjuk, hogy módszeresen szétverjék – emelte ki Deutsch Tamás.