A nyugat-balkáni országok helye az Európai Unióban van, az unió bővítése közös érdek – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa pénteken a parlamentben. Várhelyi Olivér a délkelet-európai és visegrádi országok parlamenti elnökeinek konferenciáján kiemelte: senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy ezt a kijelentést végre tettek is kövessék – tette hozzá. Mint mondta, a jelenlegi összetételű Európai Bizottság támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az unióhoz és valódi integrációt kínál a régiónak. Felidézte: a bizottság 2019-es megalakulásakor hárompilléres stratégiát dolgozott ki a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Elsőként elfogadtak egy új tárgyalási módszertant, amelynek eredményeként 2020 márciusában döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak-Macedóniával és Albániával.
– A döntés már másfél éve megszületett, több mint ideje, hogy végre is hajtsuk
– fogalmazott, hozzátéve, „[…] mindkét ország végrehajtotta az előírt reformokat, teljesített minden feltételt, így most az EU-n a sor, hogy teljesítsen”.
Mint mondta, fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamatát is. A bizottság továbbá kiáll Koszovó vízumliberalizációja mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd „eredményes folytatása”. Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz elismeréséhez választási és alkotmányos reformokat kell végrehajtani – mondta. Hozzátette, hogy olyan megoldásra van szükség, amelyet Bosznia is „magáénak érez és vall”. A bizottság második lépésként jelentős pénzügyi és természetbeni támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak leküzdésére. Ennek során 3,3 milliárd eurós támogatást kapott a régió: orvosi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, mentőautókat, intenzív osztályok komplett felszerelését és több mint 2,5 millió vakcinát. Megjegyezte,
a következő hónapokban további 2,5 millió vakcinát szállítanak a dél-európai országokba.
Harmadik lépésként a bizottság kidolgozott egy közel 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet a régiónak, hogy jelentősen csökkentsék az EU és a délkelet-európai országok közötti gazdasági fejlettségbeli különbséget – mondta Várhelyi Olivér. Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a „saját hitelességükért kell a leginkább megküzdeniük”, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika. A nyugat-balkáni országok csatlakozásához tettekre van szükség, ennek elmaradása súlyos geopolitikai és biztonságpolitikai következményekkel járhat – tette hozzá Várhelyi Olivér.
A konferencia résztvevői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben megerősítik elkötelezettségüket az Európai Unió bővítése, illetve Délkelet-Európa uniós integrációjának felgyorsítása mellett. Hangsúlyozzák minden csatlakozás előtt álló ország parlamentjének jogát arra, hogy részt vegyenek az Európa jövőjéről szóló párbeszédben, és felszólítják a tagországokat, hogy törekedjenek a bővítés felgyorsítására. Egyben az aláírók a Délkelet-Európával való erősebb szolidaritásra szólítják fel az uniót a koronavírus-járvány kezelésében, és támogatják a „mindenkit érdemei szerint” elv érvényesülését a tagjelöltek esetében. A dokumentum aláírói felkérték a magyar Országgyűlés elnökét, hogy a nyilatkozatot küldje meg az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek és az uniós intézmények vezetőinek.
Borítókép: Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos és Kövér László házelnök a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban. Fotó: Twitter/Várhelyi Olivér
