Afgán menekültek indultak meg az amerikai táborokból

Sajtóhírek szerint a Fort McCoy katonai támaszponton két afgánt azzal vádoltak meg, hogy gyermekeket akartak szexuálisan zaklatni és bántalmaztak egy nőt.

Kabul, 2021. augusztus 26. Amerikai katonák a kerítésen belül, kívül bebocsátásra váró emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtti ellenőrző pontnál 2021. augusztus 26-án. Az Egyesült Államok és szövetségesei a légi kikötőn keresztül menekítik ki a külföldi állampolgárokat és a velük együttműködő afgánokat, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét. A brit kormány szerint küszöbönáll egy terrortámadás a repülőtérnél. MTI/AP/Wali Sabawoon Fotó: Wali Sabawoon

Legalább hétszáz, hazájából kimenekített afgán hagyta el ez idáig az amerikai katonai bázisokat még azelőtt, hogy befejeződne az áttelepítési folyamat. A Fox News amerikai televíziós csatozna ugyanakkor úgy értesült, az afgánok ezzel nem szegik meg az Egyesült Államok törvényeit, továbbá a katonai tisztviselőknek sincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy akaratuk ellenére a bázisokon tartsák az afgánokat. Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint mintegy 53 ezer afgán tartózkodik összesen nyolc katonai támaszponton.

A minisztérium szóvivője közölte, a bázisokon tartózkodó afgánok egy részének a hivatalos eljárás szerint nem kell maradniuk, mert többük rendelkezik amerikai állampolgársággal vagy különleges bevándorlási vízummal, továbbá vannak köztük olyanok is, akik törvényes, állandó lakosoknak számítanak az Egyesült Államokban. Különleges bevándorlási vízumot azok kaphatnak, akik legalább egy évig dolgoztak az amerikai kormánynak vagy valamely alvállalkozójuknak, a státus a kérelmezők közvetlen hozzátartozóira is kiterjed. A Voice of America (VOA) műsorszolgálató értesülései szerint az Egyesült Államokba evakuált afgánok mintegy hét százalékának van amerikai állampolgársága, hat százalékuknak van amerikai lakcíme, 87 százalékuk kérvényezte a különleges bevándorlási vízumot, azonban eddig csak körülbelül három százalékuknál zárták le a folyamatot.

– Voltak mások is, akik elhagyták a katonai támaszpontokat, nekik szintén volt valamilyen kapcsolatuk az Egyesült Államokban, például családtagok vagy barátok révén. Nekik erőforrásaik is voltak ahhoz, hogy eltartsák magukat

– tette hozzá a belbiztonsági minisztérium munkatársa. A családegyesítési folyamat általában 1–5 évig tart.

Amerikai tengerészgyalogosok előtt halad el egy afgán nő gyermekével a kabuli repülőtéren. Fotó: AFP/az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága/Isaiah Campbell

Más kormányzati tisztségviselők azonban aggódnak, hogy az, hogy az afgánok önkényesen távoznak a katonai bázisokról, számos problémát fog okozni hosszú távon, például a gyorsított munkavállalási engedélyek kiadásának tekintetében.

– Ez egy kényes helyzet, és évekig tartó, szörnyű bevándorlási problémákhoz vezethet

– magyarázta a Reuters hírügynökségnek az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal névtelenül nyilatkozó tisztségviselője, aki szerint a bevándorlók státusrendezése okozhat bonyodalmakat a jövőben, tekintve, hogy az amerikai bevándorlási rendszer egyébként is meglehetősen összetett.

Glen VanHerck, az amerikai légierő tábornoka ismertette: az evakuált afgánok biztonságos környezetben, légkondicionált létesítményekben laknak, ahol naponta háromszor kapnak ételt, továbbá szabadidős tevékenységekre is van lehetőségük. A támaszpontokon orvosi ellátást is kapnak, és a koronavírus elleni oltás beadatására is van lehetőségük. A Reuters úgy értesült, mielőtt az afgánokat elhelyezték volna a katonai bázisokon, biztonsági szűrésen estek át, továbbá tudatták velük, ha egyszer elhagyják a támaszpontokat, előfordulhat, hogy nem engedik vissza őket. Egy amerikai táborban élő afgán férfi, Abul Ahmed azonban már arról számolt be, nincs elég meleg ruhájuk és a kapott takarók sem elegendők az éjszakai hideg ellen. A férfi hozzátette: a menekültek között sincs béke, gyakoriak a családok közötti viták, valamint a nyelvi és etnikai különbségek további problémákat okoznak.

– Minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy segítsük a szövetséges afgánokat életük újrakezdésében

– jelentette ki Jeff Merkley demokrata párti szenátor azt követően, hogy az amerikai kongresszus csütörtökön új jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében nemcsak az afgánoknak, hanem minden menekültnek több segítséget nyújtana a kormány. Az intézkedések azonban kizárólag akkor érvényesek, ha a menekültek is betartják a törvények rájuk vonatkozó részét, azaz nem hagyják el idő előtt a katonai bázisokat.

Sok amerikai polgár aggódik amiatt, hogy az országban ellenőrizetlenül tartózkodó afgánok kockázatot jelenthetnek, noha arra még nincs egyértelmű válasz, hogy ez valóban így van-e. Aggodalomra adnak okot ugyanakkor a Fox News hírei, melyek szerint a Wisconsin állambeli Fort McCoy katonai támaszponton két afgánt azzal vádoltak meg, hogy gyermekeket akartak szexuálisan zaklatni és bántalmaztak egy nőt. Az új-mexikói Fort Bliss bázison pedig állítólag afgán férfiak támadtak meg egy szolgálatban lévő katonanőt szeptemberben. Az ügyben az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda indított vizsgálatot.

Borítókép: amerikai katonák a kerítésen belül, kívül bebocsátásra váró emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtti ellenőrző pontnál 2021. augusztus 26-án. Fotó: MTI/AP/Wali Sabawoon