Az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadástól
– erősítette meg Joe Biden amerikai elnök csütörtök este Baltimore-ban a CNN hírtelevízió műsorában. Anderson Cooper műsorvezető kérdésére válaszolva az elnök kijelentette, hogy az amerikai kormánynak kötelessége lenne így cselekedni.
Hírügynökségek mindezzel összefüggésben kiemelték, hogy az esetleges katonai segítségnyújtás kérdését Washington mindeddig tudatosan nyitva hagyta. Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával, de a pekingi vezetésnek meg kell értenie, hogy
nem fogunk meghátrálni vagy megváltoztatni álláspontunkat.
Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy az embereknek nem kell aggódniuk az Egyesült Államok katonai ereje miatt, mert Kína, Oroszország és a világ többi része is tisztában van az amerikai erőfölénnyel.
Ami miatt aggódni kell az, hogy olyan tevékenységekre szánják-e magukat, amelyek súlyos hibák elkövetésére alkalmas helyzetbe hozhatják őket
– fogalmazott Biden.
Tajvan határozottan megvédi magát, ha támadás éri
– reagált pénteken Joe Biden amerikai elnök Kínával és Tajvannal kapcsolatos beszédére Xavier Chang tajvani elnöki szóvivő. Közleményében Chang aláhúzta, hogy a sziget álláspontja változatlan; nem engednek semmilyen nyomásgyakorlásnak, és nem fognak meggondolatlanul előrenyomulni az amerikai támogatás tudatában.
Biden hivatalba lépése óta az Egyesült Államok folyamatosan gyakorlati lépésekkel bizonyítja sziklaszilárd támogatását Tajvannak
– húzta alá Chang. A szóvivő arra is kitért, hogy Tajpej kész együttműködni a hasonlóan gondolkodó országokkal a csendes-óceáni térség és a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében. Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverszállítója, és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.
Tajvan és Kína között növekszik a feszültség amiatt, hogy kínai harci repülőgépek az elmúlt időszakban többször is megsértették a tajvani légteret. A nemzetközi sajtóban megjelent összesítés szerint október elseje óta több mint 150 kínai repülőgép repült be a légtérbe. Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking Kína szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erővel való egyesítés lehetőségét sem.
Negyvenhárom ország ítélte el csütörtökön közös nyilatkozatban a zömében muszlim ujgur kisebbség elleni tömeges jogsértéseket Kína északnyugati Hszincsiang régiójában.
A Nicolas De Riviére francia ENSZ-nagykövet által felolvasott dokumentum a többi között általános és szisztematikus emberi jogsértésekről, kínzásokról, kényszersterilizációkról, szexuális erőszakról tett említést. A nyilatkozat elfogadói egyben felszólították a pekingi vezetést, hogy tegye lehetővé ENSZ-megfigyelők akadálytalan hozzáférését az érintett kínai régióhoz. Az állásfoglalást 43 ország – köztük Németország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán – támogatta az ENSZ-közgyűlés egyik emberi jogi bizottságában.
Becslések szerint nagyjából egymillió ujgur és más muzulmán kisebbséghez tartozó embert zártak átnevelőtáborba Kína nyugati Hszincsiang tartományában. A vádak szerint a hatóságok sokakat kényszersterilizációnak vetnek alá, kényszermunkára fognak, illetve mondvacsinált okokkal bebörtönöznek.
Borítókép: M60A3-as harcjárművek manővereznek a 37. alkalommal tartott évenkénti Kínai Dicsőség fedőnevű tajvani hadgyakorlaton Hszinpejben 2021. szeptember 16-án
Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
